52. Gerda barátsága

Gerda egyénisége olyan különleges volt, mint a megjelenése. A barátai elevennek, jópofának, okosnak és fürgének tartották. Mindig csinos és életvidám volt, bájos mosolyú és oly légies járású, mint egy őzike. Mások szerint viszont — akik valami oknál fogva irigyelték boldogságát Andréval — Gerda nagyravágyó, ravasz és fortélyos nő volt. Ők rámenősnek tartották. Mosolya kicsit kiszámítottnak tűnt. Egy „garcon manqué”, egy kis vörös róka volt.

Gerda és Capa

Gerda Pohorylles Stuttgartban született… Körülbelül tizenhét éves korában jómódú, középosztálybeli családjával Lipcse Gohlis kerületébe költözött, ahol szerb-zsidó származású apja tojás- és zöldség-nagykereskedést nyitott. Gerda kereskedelmi iskolába járt, és titkárnőnek készült, mikor egy Giorgio Kuritzkes nevű, jóképű, orosz származású orvostanhallgató barátja érdeklődést ébresztett benne a baloldali politika iránt. Gerda egy lipcsei baloldali körben ismerte meg Ruth Cerfet is. (…)
André és Gerda nem első látásra szeretett egymásba. A lánynak már volt egy barátja (Willi Chardack orvostanhallgató), és feltehetőleg André-nak is megvolt még német divatfotós barátnője, Regina Langquarz, aki a Vogue-nak dolgozott, és. „Relang”-ként szignálta fotóit… Akárcsak Gerda, Relang is rövid hajú volt, csak az övé lángvörös volt. Ha a fekete André és a vörös hajú Relang együtt végigment az utcán, nem kis feltűnést keltettek.
André és Gerda először nem szeretőkké, hanem jó barátokká váltak. Andrét befogadta a lipcsei kör, s a lány tulajdonképpen a menedzsere lett. Tanácsokkal látta el az öltözködésre és külalakja ápolására vonatkozóan; összeírta neki elintéznivalóit, kiértékelte a sztoriötleteit, és a lelkére beszélt, hogy vegye komolyabban a munkáját…

* Forrás: Richard Whelan – Robert Capa. IPM Könyvtár sorozat, 1990. Fordította Fehér Katalin. Borítóterv Kemény György

(Folytatjuk)