Mennyire titkos a Gárdonyi-féle Titkosnapló?
Egy napló önmagában is titkokat feltételez. Vagy legalábbis bizalmas információkat arról, aki vezette. Egy titkosnapló viszont, melyet fél évszázaddal a születése után képes csak megfejteni az utókor, a fentieken túl is, óriási kihívást jelenthet.
Ilyen volt a Gárdonyi Géza hagyatékában maradt, Tibetan grammar fedőcímmel ellátott kéziratcsomag, amelyben az utódok furcsa titkosírással vezetett naplót sejtettek, s mindenféle próbálkozás dacára csak hosszú évtizedek múlva sikerült megnyugtató válaszokat adni a rejtélyes kérdőjelekre. Közben a naplók, a titkosírással írt füzetek jó részének nyoma veszett, mindez azonban jó volt arra, hogy a Gárdonyi Géza körül szőtt legendák tovább lombosodjanak, sokasodjanak.
Első nagyregénye, az Egri csillagok (1901) mondhatni osztatlan siker. Ázsiója azóta se halványult, olyannyira, hogy 2005-ben, amikor Magyarországon s a magyar nyelvterületen lebonyolították a Nagy Könyv akciót, a széleskörű véleménykutatás eredményeként Gárdonyi regénye nyerte a legnépszerűbb magyar regény 2005 címet, amit az olvasottsági mutatók azóta is következetesen igazolnak. Az sem véletlen, hogy a könyvnek azóta is számos kiadása ismert, hogy megfilmesítése újra és újra foglalkoztatja a magyar filmipart, s hogy német, angol, bolgár, cseh, eszperantó, észt, finn, holland, horvát, lengyel, litván, orosz, örmény, román, szlovák, ukrán, vietnami, kínai, török és olasz nyelvű változata mellett megszületett rovásírásos átírása is, sőt számítógépes kalandjátékot is megihletett a regény cselekménye. Jelenkori elemzői vélemény szerint „ez a mű az első olyan írói vállalkozások egyike, amely nem a regényeset akarja megmutatni a múltban, hanem a valóságosat.”
Tegye a szívére a kezét az, aki azt mondja, hogy nem járt a kezében az Egri csillagok – mindazon túl, hogy iskolai házi olvasmány magyar irodalomból –, s ezzel gondolom, sikerült megalapoznunk Gárdonyi nem fakuló hírnevét az olvasók körében.
Gazdag hagyatékában különleges helyet foglal el a Titkosnapló, amelynek megfejtői végül is a Füles rejtvényfolyóirat felhívására vállalkoztak az úttörő feladatra. Így ír erről Z. Szalai Sándor, aki a krimi izgalmával felérő elő- és utószóval látta el az olvashatóvá tett, sokáig „tibeti” írásúnak vélt naplót:
„A munka anyagi és erkölcsi feltételeit megteremtő egri múzeum felhívására – huszonketten jelentkeztek a különös-ritka hagyaték ismeretlen tartalmának földerítésére. Tanárok, diákok, munkások, orvosok, közgazdászok, tisztviselők és mások; a titkosírásos rendszerek-formák ismerete vonatkozásában laikusok és szakképzett kutatók.
Gilicze Gábor (egyetemi hallgató) a F ü l e s rejtvényújságból, Gyürk Ottó (honvéd alezredes) egy televíziós vetélkedőből értesült a szokatlan feladatról. A két sikerrel járt megfejtő különböző módon közelített tárgyához (az egyik segédeszközök nélkül, a másik a korszerű technikát hívta segítőtársául), s fölfedezéseik egy napon egybehangzottak. Ami hosszú ideig reménytelennek látszott, egyszerre csak megvilágosodott. Kiderült, hogy Gárdonyi rejtjeles írásmódja valóban gondosan-ötletesen kitervelt munka – annak ellenére, hogy elsajátítása nem okozhatott évekre szóló kötöttséget. Gárdonyi jegyzeteinek, vázlatainak rögzítését, továbbá a készülő művek szerkezetének ellenőrzését, alakrajzainak finomítását, stílusának csiszolását pedig – minden furcsaságával együtt – megkönnyítette. Hiszen bizonyos idő eltelte után – mint ezt családja is jól látta – már a folyóírás gyorsaságával használta Gárdonyi a titkosírást.”
Lapok a Titkosnaplóból
A „leleplezéssel” ugyanakkor a titokzatosság fátyla is fellibbent az irományról, mert kiderült, hogy a játékos kedvű, a szigorúan tudatos író olyan tanulságos életmozzanatait, tapasztalati megfigyeléseit vetette papírra, melyeket írói munkája során szűrt le magának s hagyatékolt ilyen formán az utókorra. A napló körül mindezek nyomán immár nincs helye a titoknak, vele kapcsolatban legfeljebb az írói mesterség titkairól, a velük kapcsolatos finom megfigyelésekről beszélhetünk, amelyeket ma is időszerű megfogadni. Szemelvényes szövege megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban, Gárdonyi Géza számos más, népszerű művével egyetemben, s a továbbiakban csupán figyelemfelkeltő céllal emelünk ki belőle tanulságos részleteket.” (Káfé F.)
Azoknak, akik nem győznék kivárni a végét, íme a Titkosnapló „interaktív” tartalomjegyzéke (MEK):
Pusztai Péter rajza