A BEOSZTÁS

Békeffy László Balatonalmádin kis kézitáskávál a kezében indul az állomás felé. Jön egy csavargó-féle, a ruháján folt hátfán folt. de még így is inkább madárijesztő, mint ember.
— Nagyságos úr, levinném a csomagot az állomásra.
Békeffy megszánja a rongyos embert, átadja a csomagot, és közben beszélgetni kezd vele.
— Hogy megy a munka?
— Most hál’ Istennek, jól! Van nap, hogy megkeresek egy pengő húsz fillért is.
— No és hogy osztja be?
— Ötven fillért adok asszonynak kosztra, harminc fillért eliszom.
— Ez nyolcvan fillér. Marad még mindig negyven. Mit csinál a fennmaradó pénzzel?
— Hát Istenem, valamiből ruházkodni is kell..

Színházi Élet, 1936/31