Válogatás Gárdonyi Géza Titkosnapló-jának „rekeszeiből” (6)
MÁS SZÓVAL A SZÓT!
Csak íróművésznek való, piacra nem
KEZDET
Munkába áll: nekifohászkodik, nekigerjed, nekiagyarodik, nekibúsul, nekiered, nekiesik, nekifanyalodik, nekikerekedik, nekivetkőzik, nekivetkeződik, nekigyürkőzik, nekidől, nekihevül, nekihuzakodik, nekirugaszkodik, nekiigazodik, nekisavanyodik, nekitürkőzik, nekitüzesedik, nekifenül, nekifenekedik, nekidühödik.
Indul: buggyan, születik, előgördül, befizet, beiratkozik, kizsendül, mozdul, mozgolódik, felemelkedik; a lokomotív már be van fűtve; meglobban, elgurdul; kiszálltak az adóírogatók; kel, kel, szárnyra kerekedik; fél lába immár kengyelben vala; útnak ered, felkerekedik, lábra kap, eliparkodik, lódul, elgyalogol, elhajóz, elvitorláz, elszánkáz, ellovagol, elhajtat, elvakarodik.
Előkészít: elültet, beharangoz, megfogja a harang kötelét, hadat gyűjt, tanácskozik, fegyverkezik, felszánt, elfut, ébreszt, megterít, gyantáz, húroz, elkészíti szekerét vagy lámpását.
Cselekvésre készül: soros, kotlik, „köszörüli a kardot”.
Kezd: ízelít, megszagol, elővesz, bele-belekap; a templom gyertyáit meggyújtják, fogalmaz, elgyújt, fakajt, tálal, felvonja a zsilipet, rágyújt, beleharap, bekopog, megkocogat, megzörget, hálót vet, kóstol, kenyeret szeg, lékel, megízlel, meglendít, meglendül, megmozdít, meglódít, meglódul, meglök, leüti a billentyűt, megnyomja a kilincset, érint, felhúzza az órát.
Nyit: kiüti a dugót, csapol, feltár, feltárul, beteszi a kulcsot, feltöri a pecsétet, nyílik, fakadoz.
SOK
Általános jelző: bőséges, sűrű, sokágú, soklevelű, országos, özön.
Népsokaság: banda, karaván, család, nemzetség, hárem, sáskajárás, vásár, piac, sokadalom, lakodalom, tor, processzió, dedó, szeminárium, csőcselék, söpredék, csődület, áradat. Igék: csoportozik, gyűl, gyülekezik, csődül, seregel, sereglik, összetódul, táboroz, dandároz, sokadoz, ellep, elborít, megesi („Megeste az adóst a kölcsönzők serege”). Hang szerint: megzajdul, zsibong, bozsog, pözsög, rezseg, rajzik, gomolyog, nyüzsög, hemzseg, eláraszt, sürög-forog, összekavarodik, kevereg, szaporodik, gyülöng, gyűltön-gyűl, sokasodik, tolong, tódul, tolul, tolakodik, özönlik, zúdul, torlik, torlódik, törekedik, beerőszakoskodik, nyomul, omol, dől, árad, hömpölyög, beférkőzik, tágul, elbomlik, kiözönöl, elszéled, szétoszlik, széledez, takarodik, elszállingózik, háborog, zavarog, zendül, kavarog.
TÉR
Távolodás járásban a szemnek: elvonul, elszáll, szárnyal, enyészik elszállong, ellátszik, ellebeg, elüget. Terjed, nyúlik, terjeng, elharapódzik.
Hosszú (jobban értesít a távolból): sudár, sugár, árboc, tornyos, nyúladt, nyúlánk, nyurga, elfogyhatatlan, nyúlós, fonál, gőzcső, gémnyak, bambusz, janicsár-puska, juhászbot, kocsiút, kolbász, pózna, komlókaró, rúd, óriáslépés, nyújtófa, kútágas, dákó, cérna, szál-ember, szálfa.
SZEGÉNY
Nyomorultak: rongyosak, éhesek, kenyértelenek. Lakásuk: fakilincs, fagrádics, zselléról, deszkaház, béresház, barlanglakás, bódé, árendásház, kunyhó, cselédszoba, cigánysátor, gödör, tövisbokor, viskó, putri, egyablakú szoba, nádkerítés, akol, petróleum, viaszosvászon, közös kulacs, dikó, gyékény-nyoszolya, pléhkályha. Ruháik: bagó-süveg, bocskor, fejelt-csizma, daróc, facipő, koldusköntös, kendervászon, gúnya, oldal-tarisznya, lyukas harisnya, „csak a miatyánk tartja”, guba, ködmen, foltonfolt. Eszközeik: kopott fejsze, fatányér, cinkanál, faggyúgyertya, bugyli, bogrács, cserépfazék, cseréppipa, csobolyó, kócmadzag, szarupohár, garaboly, kézi-taliga, kordé, háromlábú szék.
Szegény osztály: matróz, pereces, sekrestyés, napszámos, révész, ökörpásztor, tehenész, cseléd, favágó, arató, bivalyos, baka, edény-árus, bakter, batyus-zsidó, kályhafűtő, színlapkihordó, drótos, fogalmazó-gyakornok, cukorárus, szatócs, fráter, vincellér, tejeslány, virágárus, rongyszedő, számadó-juhász, taligás, sommás.
Szolga: alattvaló, lepényleső, bojtár, csordás, dinnyepásztor, csikósbojtár, hajtó, komorna, apród, béres, kanász, útkaparó, utcaseprő, közlegény, lakáj, mameluk, vice, hetesjobbágy, mindenes, dárdahordozó, ordonánc, káplán, lovász, társalgónő, csatlós, mosogatólány, adjutáns.
Élvezeteik: batyubál, krumplicukor, csutora, dohányzacskó, kapadohány, juhászduda, furulya, tilinkó, tutu-kürt, karcos, meggybor, korpás-liszt, pálinka, gánica, kocsma, népkonyha, komédia, ponyvairodalom, kintorna, karzati állóhely.
Táplálkozásuk: böjtös, árva-leves, bodzakása, bagó, szalonna, borleves, fokhagyma, derceliszt, árpakenyér, árpalepény, csicsóka, puliszka, béka, naspolya, ürge, sóska, vadkörte, sülttök, vadcseresnye, prósza, tökmag, pecsenye-szag, potyadék, irgalom-kenyér, kotradék, maradék, vargánya, kecsketej, erdei-méz, fojtóskörte, görhemálé, hajdina, íróstej, káposztatorzsa, kenyérhéj, pirítós, pattogatott kukorica, köménymagos leves, hurkalé, szalonnabőrke. „Közlegelő”. „Egy korsóból isznak”.
(Folytatjuk)