Oláh István: Fityfiritty
Játszunk, játszadozunk, aminek még hangulata is van. Most a nyelvvel. Azt mondja barátom, hadd lássuk, mennyire futja. El tudsz-e bölcselkedni (és közben ott van az arcán hitetlen Tamás mosolya) egy jegyzet erejéig arról, hogy fityfiritty? Ismered a kifejezést egyáltalán?
Ennek a szónak, mint általában, története van, években, de inkább évszázadokban mérhetjük. Felütöm a méltatlanul keveset idézett Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárának 4. kötetét, megvan.
Fityfiritty: a példaszöveg 1773-ból való, egy hatesztendős leánykáról, aki „majomnak, fityfirittynek s a többi afélének mondja magát”, persze, nagy pajkosságában. Negyven évvel korábban meg a zsémbes erdélyi Apor Péter évődött így feleségével, Kálnoki Borbárával, hogy tán a Fityfiritty hódította el tőle. Az Új Magyar Tájszótár, amire a közelmúltban megjelent Székely-magyar szótár is hivatkozik, így adja meg jelentését: nagyon sovány, vékony. Szia! – írja kommentelő egyebütt, ez egy székely kifejezés. Facebook-oldal pontosítja eddig már összeszedett tudásunkat: kislányokra és csakis rájuk szokás mondani. Rögvest ellentmond egy másik kommentelő: Rejtő Jenő krimijében, A láthatatlan légióban Sir Oliver Yoland egy lázadó katonát titulál így. S a fityfiritty megjelenik egy iskolai feladatlapon is, illetve Szilágyi Domokos egy gyerekversében, amit a feladatlap idéz: …„civakodnak, csivitelnek,/csipog ezer fityfiritty:/ Ártatlanul bélyegez meg/bennünket a sok irigy!”Hadd jegyezzem meg, ha csak egyetlen kanveréb került is be a zajos seregbe, a Rejtő-barát igazát egy újabb érv erősíti. Mi legyen a Mai Napi Szavunk? – kérdezi a világháló nyilvánosságában egy módfelett mókás társaság. Urambocsá, bizistók, szemerkél, szemereg, csepereg, pötyörög, netán a gagyi erősebb formájaként ajánlott ratyi, ami nemcsak ormótlant, idétlent, prrovinciálisat jelenthetne, hanem azt is, hogy lerobbant. (E példákból kilóg, hogy nevezett társaságtól nem idegen a szóalkotás sem.) És mit szóltok a fityfirittyhez, kérdezik a minket is érdeklő kérdést, ám válasz nem érkezett. A régi magyar szavak magyarázó adatbázisa tovább bővíti a vizsgált szó jelentéstartalmát: lábatlankodó, jelentéktelen. Ezután bele kell ásnom magam egy összehasonlító nyelvészeti tanulmányba, amely az ikerítés példaeseteit elemzi a magyar és a finn nyelvben. Nyelvünk bővelkedik az ikerszavakban (ciróka-maróka, limlom, ugrabugrál, irgum-burgum, nyif-nyaf, csigabiga, dúl-fúl, csip-csup, dibdáb, bidres-bodros, dimbes-dombos. A fityfiritty abban különb az átlagnál, hogy egyik tagja sem hordoz értelmet. Ilyen még a kutykurutty, incifinci, etyepetye, lárifári, recefice. Külön nem, de együtt értelme van mindegyiknek, valahol a halandzsa és a szép, a hangulatában is erős magyar nyelv határán. Aztán az is kiderült, hogy van ilyen könyvcím. Továbbá a Pesti Hírlap 1890 szeptemberében beharangozta a népszínház újdonságát, a Fityfirittyet, Blaha Lujzával a címszerepben. Jóval később, mintegy ötven év múlva a Fővárosi Operettszínház bemutatója szintén a Fityfiritty, sajnos, sehol nem leltem eligazítást arra vonatkozóan, hogy ez a háromfelvonásos valami feldolgozása lehet előbbinek. Legvégére maradt, amit különben is csak tavasszal hallunk igazán. A madárfütty. Fityfiritty, mondja majd az ághegyen egy cinke-rokon, és az ember lelke megtelik fénnyel. No persze a játék változatlanul írásunk alaphelyzete, ezért minden önkínzás, ének. Szeretném, hogyha szeretnének s lennék valakié, mint a költő mondja. Akár a fityfirittyé is.
Pusztai Péter rajza