A vörös sziklák zegzugos
Gerincén a hófehér város
Kék kupolái, keskeny utcái
Lépcsősorai mélybe mutatnak
Ez a lebegő Santorini
Teste közepe kihasítva
A robbanás messze hajította
Thyrassiát, a kis szigetet
Távolból küld testvérüzenetet
A múltból. De ha lenézel
Tenger ring ókori város felett
Akváriumok az ódon házak
Üres ablakaikon át
Csillámló halak cikáznak
Moszatok, kagylók pihennek
Teraszok romos lépcsőfokán.
Háromezerhatszáz éve
Falaikat szilárdan őrizte
A vulkáni hamu. Elhihető
Hogy éjszakánként itt lengedező
Halfarkú istennők járják
Az örökkévalóság táncát
Míg a csendben lélegző, langyos
Vulkán hirtelen fel nem támad
Véget vet az anakronisztikus
Élvezetek paradicsomának
A gyönyörűen fájdalmas
Mediterrán Európának.
A vörös sziklák zegzugos gerincén
Minden idők elgörbült tengelyén
Csak erre vár a hófehér város
Amíg halfarkú istennők járják
Az örökkévalóság végtelen táncát.

Budapest, 2020. szeptember 27.