Albert-Lőrincz Márton: Egy hétre való / 37
Fehér feketéje
Fehér vagyok, gyengébb, mint a vírusok, a gombák,
és uralkodó, mint a hálátlan emberformák.
Értékem
Gondoltam, az Öregfiúk közé beválogathatnának…
Az idősotthon csapatába, majdan, ha jönnek a rút délutánok.
Finis
A szívem töretlen,
a testem törött.
Szemrehányás
Írogatók!
Írogatok!
A bordal refrénje
Felebarátom beszólt (a nevét most elhallgatom).
Üthetnél, mondtam, de nálam az ostor.
Irányok
Folyton eltévedek, s ez éltető gondom:
folyton ki kell igazodnom.
Via circulosis
Elfolynak a nappalok sorban, egymás után,
de minden nap visszafolyik a remény a feedback csatornán.
Pusztai Péter rajza