Cselényi Béla: színes kánikula
huszonöt évesen
ötször öt éves voltam a színes kánikulában
vágy feszitett ültem borusan voltam fiatal
mennyire ajzott bőre a vágynak mennyire morzsolt
lelki fenőkőből kitörő sok konglomerát’
Budapest, 2020. X. 1.
egy álom utóíze
völgy utca ’96
zöld festékszóróval zöld festéket szórok
egy hatalmas ágyon ugrándozva
norvégiában
és közben rikoltozom
FENYŐ
FENYŐ
megpattintva az ablak
láncfűrésszel darabolják
a vihar kitépte százados fát
mankós matróna hangja szól
úgymond hogy ma már jobban van
nem volt olyan szörnyű
zöld festéket szórni
de a zöld festékszórásból
FENYŐ-rikoltozásból
fehér fémágyban felébredni
nyomasztóbb volt mint egy elbocsátás
Budapest, 2020. IX. 10.
az elkeveredő naplólapokról
elkeveredtek régi nyaraknak sorvezetői
rengeteg erdő lapjai tűntek ködbe veszőn
hogyha a napló lapja elillan deszkaszegény vagy
mintha gyerekkor lenne a tegnap úgy tünik el
Budapest, 2020. IX. 9.
időtanka
nyár vége felé
sötétedik a házfal
őszül az óra
a fogazott kerekek
koreográfiája
Budapest, 2020. IX. 8.
a kolozsvári bábszínházban
körbefut a kakasmintás fríz
felejthető mint egy arany címer
derekamon is körbefut
a kakasmintás nadrágszíj
viri a varázslat
piri a parádé
sivi-sovinizmus
hipp és hopp
Budapest, 2020. IX. 7.
Pusztai Péter rajza