CSALÁS

Eddig minden szerelmem rájött, ha megcsaltam. Egy kivételével. Egyszer a véletlen úgy hozta magával, hogy egy Anna után közvetlenül újra egy Annába lettem szerelmes. Az első önfeledt pillanatban kicsúszott a számon:
— Annám…
Kínos pillanat volt. Még a lélegzetem is elállt, olyan zavarba jöttem. Éppen mentegetődzni akartan, amikor hirtelen rájöttem, hogy ezt is Annának hívják. Megkönnyebbült mosoly ömlött el az arcomon, ő szerelmesen visszamosolygott.
Sohase fogja megtudni, hogy megcsaltam.

Indig Ottó
Színházi Élet, 1937/23

BARITON

Baritonnak lenni annyi, mint helyettes miniszterelnöknek, vagy második férjnek, vagy igazgatóhelyettesnek. Bariton: az vigaszverseny, alpolgármester, ezüstvaluta.
Baritonnak lenni annyi mint belga állampolgárnak lenni (aki hiába ír és beszél még olyan kitűnően franciául, mégis csak belga).
Bariton, az: Déli-sark.
És igazságtalanság.
Mert a Déli-sark hiába olyan fehér és olyan hideg, mint az Északi-sark, mindenki mégis elsősorban az Északi-sarkról beszél.
Mert az fent van. Mint a tenorista a bariton fölött.

Lakatos László
Színházi Élet, 1937/25

A SZÓRAKOZOTTSÁG TETEJE

Jelenet a villamoson. A tanár úr leteszi a padra a szemüvegét,
elővesz a zsebéből egy könyvet, és olvasni akar, de nem találja a pápaszemet. Egy kislány, aki mellette ül, odanyújtja a szemüvegét.
— Köszönöm, kicsikém — mondja a tanár. — Hogy hívnak téged?
— Mariskának, papa!

Színházi Élet, 1937/24