Oláh István: Higanyikrek

Amikor tetőz a politika, az ember két lábon járó lázmérő. A meredek hőemelkedést éppúgy érzékeli, mint a kemény mínuszokat, mindkettő egyszerre benne van a kor levegőjében. S hogy lázmérő legyen, az átalakulásba a vendéglősök is besegítenek.
Az Egyesült Államokban a tonhalas szusi tele van higannyal, már nem emlékszem hol s mikor olvastam. Online? Egy másik szusikonszern lapjában? Mert mostanában így megy a leszámolás és nem csak a halpiacon. Pontosabban a nyers tonhal higanyos, amiből a szusi készül. Testtömeg-kilogrammonként egytized mikrogramm a felső határérték, ezzel szemben a nehézfém-koncentráció legalább háromszorosát mutatták ki a laboros vegyelemzés során. Ha nálunk is ez a hézag, akkor főleg választásokkor nemcsak a politikusok villognak, hanem az egész társadalom, már ha egyöntetű a rajongás a tonhalért. Mindannyian villogunk, a higany s a foszfor lázában égünk még akkor is, ha az EU-ban már két éve leírták a higanyos hőmérőket. A barométereket, vérnyomásmérőket is. Hacsak nem múzeumi tárgy a műszer, mert akkor Sztálin meg Churchill vérnyomását mérhették a második világháborút lezáró konferenciák után, épp akkora eséllyel a keleti világrendet megsemmisítő nyomást a nyolcvanas évek végén.
Ennyit a politika és az élettan nem is oly laza kapcsolatáról.
Egy nagyon elméleti közelítés szerint a biológia határozza meg politikai beállítottságunkat, következésképp a pártszimpátia velünk születik. Hogyisne, mint az ikertestvér, sőt, a Nagy Testvér, aki utasít, mi több: parancsol azontúl, hova üssem a szavazólapon a pecsétet, kit fogadjak, illetve utasítsak el a demokrácia állófülkéjében. Le van ejtve a világnézet (az ember érzelmi, nem ritkán érzelmes viszonya a környező társadalmi és természeti világhoz), s nem működik az a spontán erkölcsi ítélőképességünk se, amely az ilyes szerű döntésekben rendszerint segít: mi az, ami jó és hasznos a társadalomban, illetve mit kell leállítani, mert veszélyesen káros. És az ikertestvér ismét ránk dereng az élettan tüllfüggönyén keresztül: még, vagy már az egy-, illetve kétpetéjű ikerpárok politikai preferenciáit is összehasonlították. Az egypetéjű ikrek esetében sokkal valószínűbb a nézetazonosság, mint a kétpetéjűeknél. Amiből megfigyelők arra következtetnek, a politikai és társadalmi attitűdök 40-50 százalékban örökletesek. Érdekes okfejtés, nem mondom. Akár román, akár magyar a politikus, minden esetben két esélye van: vagy megválasztják, vagy süllyesztik. Ráadásul mit sem kezdhet a felismeréssel. Ő nem az iker-populációra kíváncsi. Én viszont annál inkább, hogyan törhetnék ki ebből a determinizmusból, ami megnyomorít. Mert változatlanul magam szavazok arra, akire, egyszóval úgy képzelem, e finom járatokon halad előre a személyes politikai akarat, nem pedig a sejtek és sejtések, a gének és kromoszómák mikrokozmoszában. Azon túl valóban nincs mitől tartani.

2020. október 17.

Szóljon hozzá!