Markó Béla: Miért siettél?

Egy forradalomban nem sokat változnak
a fák, a virágok, a madarak,
a tücskök és a hangyák,
szó sincs arról, hogy kő kövön nem marad,
kő kövön nyugodtan megül,
vakond a földben tovább dolgozik,
s egy zápor többet ér neki,
mint egy forradalom,
fent a mennyország
és lent a kénköves pokol
működik örök törvények szerint,
mert mindig helyreáll a rend,
miért siettél,
Istenem,
összekevertél néhány részletet,
lecsúszik rólunk a jövő,
akár egy könnyű takaró:
feléd ragyog egy női comb
s rajta levágott férfikéz…

Bukarest, 1990. június 30.

2020. október 17.

Szóljon hozzá!