Dinók Zoltán: Rejtvényt fejteni
Az író most szünetet tartott az írásban. Kérte a feleségét, adjon neki valami házi munkát vagy bármit, amivel megfeledkezhet az irodalomról, vagy legalábbis másfelé terelődik az agya és a gondolatvilága…
Így hát az a kezébe nyomott egy rejtvényt s egy tollat.
–Fejts rejtvényt! – mondta Szilvia Mihálynak.
Mihály fejteni kezdte a rejtvényt. Először jól ment neki. Bizonyos dolgokat még író létére sem tudott. Szégyellte is… Így teltek a percek. Szilvia közben ebédet főzött. Mikor valamit nem tudott a rejtvényben, az idegen szavak szótárában szétnézett…
–Ez az! – mondta hangosan.
Szilvia meg nevetett. Majd ebédelt. Zöldborsófőzeléket kolbásszal.
–No megy a rejtvényfejtés? – kérdezte Szilvia.
–Igen, megy. Teljesen megfeledkeztem az irodalomról.
Szilvia mosolygott.
–Az jó! – mondta pár pillanattal később.
Aztán egy pillanatra elgondolkodott.
–Ha már úgyse írsz, akkor tudod mit?
–Mit?
–Kiporszívózhatnád a kisszobát… Mindig én csinálom…
Mihály vállat vont.
–Nem bánom.
Tehát ebéd után Mihály porszívózott. Öt perc alatt ki is melegedett, de nagyjából végzett is a kisszobával. Szilvia nagyon örült.
–Gratulálok! – mondta örömmel. Tudod mit csinálj ezután?
–Mit? – kérdezte lihegve az író.
–Mosogasd el a tányérokat. Mióta ebédeltünk, azok úgy maradtak…
–Rendben. – mondta kicsit csikorgatva a fogát Mihály.
Bement a konyhába és a sarokban a falióra mellett neki kezdett a mosogatáshoz. Hamar megunta ezt is. Maradt tányér koszosan is.
–Kész, most abbahagyom. Elfáradtam.
–Jól van, na, feküdj csak le!
Mihály leheveredett. Szilvia a mosást már nem merte volna rábízni. Ám az író agya működött. Gyorsan, gondolatokban. Máris kitalált egy történetet. Nekiült hozzá látni, hogy megírja…
–Hát mégis írsz? – kérdezte a felesége.
–Eszembe jutott egy történet. Muszáj megírnom.
Szilvia magára hagyta. Aztán novellája megjelent egy lapban, folyóiratban. Címe az volt: Rejtvényt fejteni, mosogatni… Ahogy Szilvia kezébe került a lap, kicsit felbosszantottan érezte magát. Meg is jegyezte:
–Miért írtad ezt meg novellában?
–Kikívánkozott belőlem.
–Legközelebb inkább nem kérlek meg arra, hogy rejtvényt fejts!
–Pedig fogok! Mert ihletet ad!
Szilvia odaadta a lapot ura kezébe s magára hagyta. Mihály meg nem írt, hanem hogy „ötletek” jussanak eszébe, rejtvényt kezdett fejteni…
Pusztai Péter rajza