Átolvasom az egész naplót. Lényegében mi is az, amit magába zár? Csupáncsak két dolgot, két személyes mítoszt: az Iskola mítoszát és a Testvér mítoszát. Még az is meglehet, hogy a kettő csupán egy. Mert én magam vagyok a Testvér, aki az iskola által kutatja a megbékülést a világgal: a fiakkal, akik érkeznek, a fiakkal, akik távoznak a nagyvilágba.

*

Az ERRATA-ról

Milyen megmosolyognivalók azok a szerzők, akik úgy képzelik, hogy mekkora veszedelem származik abból, ha nem cserélnek ki egy vesszőt pontosvesszőre (…) Mintha a könyvükben nem fordulnának elő ennél szarvasabb hibák! De mik a könyvek, ha nem megannyi élettény, amikor az élet se más, mint egész sor elvétett gesztus összessége, hiba-tékozlás, amely egészen addig tart, amíg egy napon egy gesztus, egyetlen egy, elnyeri azt, amit próbált megközelíteni valamennyi előtte járó. Ó, mit nem adnék azért, ha megjelenhetnék akkor előtted, és a te rettenetes ítéleted előtt, ó, olvasóm, tisztelőm, zsémbelőm!

(Bartha György fordítása)

1. Nászta Katalin:
   2020. október 21. 05:30

   Örülök ennek a sorozatnak. Talán soha nem olvastam volna róla nélküle. Köszönöm a fordítónak, a közreadónak. Az ember – beszéljen bármilyen nyelven – akkor a legizgalmasabb, ha a lényegről beszél, azt kutatja. Nagyon jó volt, nagyon tetszett – mert azt szólítja meg az emberben, amitől minden teremtménynél több.

2. Bartha György:
   2020. október 21. 08:37

   Kedves Katalin!
   Köszönöm a hozzáértő, lelkes, pozitív viszonyulását mindahhoz ami valóban érték.

3. Borbáth Guszti és Erzsike:
   2020. október 25. 09:55

   Érdeklődéssel olvastam végig a remek fordítást.Segített,megerősített önismeretemben,világlátásomban, értékítéletemben.Nagyon várom,hogy könyvben is megjelenjen.”Nem csupán az érdemesség…,az érdemessé válás is” megtörtént.Jó lenne,ha minél több magyar olvasóhoz eljutna Noica Filozófiai naplója.