Fehér Illés műfordításaiból

Fekete bárány / Crna ovca

Mester, itt a fekete bárány
Apja, anyja fekete
Fekete anyjából
Fekete tejet szív.

Vére füsttel tele
Fogai szemfogak
Szeme kancsal
Szarva is van
De homlokán nincs csillag.

Akit megcsókol
Fekete kiütést kap
Akinek háza elé reggel érkezik
Annak délben befellegzik.

Mindhiába édesgeted
Tenyérről sót nem nyal
Meddő mezőt nem dúsít.

A pásztornál jobban szereti az ordast
A karámnál a vágóhidat
És a megszállottat –
A bölcsnél a főkolompost.

– Kezed ha felé nyújtod
Fehéren feketét kapsz.

*

Evo crne ovce, majstore
Crn joj otac i majka
Pod njom crno jagnje
Crno mleko sisa.

I krv joj je puna dima
I zubi joj očnjaci
I oči joj razroke
I rogove ima
A nema zvezde na čelu.

Koga ona poljubi
Dobiće crni prišt
Kome pred kućom osvane
Smrknuće mu se u podne.

Vabio je ne vabio
Neće ti so s dlana lizati
Ni jalove njive đubriti.

Više voli vuka nego pastira
Više klanicu od tora
I slepčovođu –
Od vidovita predvodnika.

­– Pruži joj ruku,
Imaćeš crno na belo.

Fordította: Fehér Illés

Gojko Đogo, Vlahović, 1940

Forrás: Ezüst híd-Srebrni most

1. Fehér Illés:
   2020. november 15. 07:17

   Köszönöm a megtisztelő figyelmet a szerző nevében is.

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ