Farkas József György: (Árpád- házi) Mária királyné – Nápoly

1301-ben III. Andrással férfiágon kihalt az Árpád-ház, s néhány zavaros esztendő után 1308-ban a francia eredetű, ám az itáliai Nápolyban uralkodó Anjou-család tagja, I. Károly Róbert szerezte meg Szent István koronáját. Ebben nagy szerepe volt nagyanyjának, V. István magyar király leányának, Máriának (1254-1323), aki 1270-től II. (Sánta) Károly Anjou herceg, később nápolyi király feleségeként sokat tett unokája magyarországi „karrierje” érdekében.


Magyarországi Mária, Maria d’Ungheria – ahogy az itáliaiak nevezték – máig tartó tiszteletben részesül egykori „felségterületén”. Házasságában összesen tizennégy gyermek született, közülük az elsőt, Martell Károlyt szánta a magyar trónra. ám azt követően, hogy a herceg fiatalon, 1295-ben elhunyt, annak fiát, Károly Róbertet „protezsálta” – eredményesen.


Férje 1309-ben bekövetkezett halála után az özvegy Nápolyban maradt, ott halt meg, ott is temették el. Művészetpártoló tevékenysége máig elismerést vált ki a kultúra barátaiból, a város újjáépítőjét tisztelik személyében. Emellett – mint életrajzírói aláhúzzák – folyamatos kapcsolatban állt a magyarországi politikai élettel, sőt formálni is tudta azt, közvetve talán még halála után is – I. (Nagy) Lajos királyunk a dédunokája volt…

Magyarországi Mária Tino di Camaino szobrászművész által készített nápolyi síremléke páratlan művészettörténeti jelentőségű. Ez az egyetlen épségben fennmaradt Árpád-házi síremlék, amely a Mária támogatásával épült Santa Maria Donnaregina templomban található. A monumentális gótikus templomot gazdag freskódísz ékesíti, amelyeket a neves római festőművész, Pietro Cavallini és műhelye készített. Közülük is kiemelkedik Árpád-házi Szent Erzsébet története, amely Európában az első, és húsz jelenetével a legrészletesebb ábrázolása a magyar királylány életének.


Köszönöm dr. Réti Györgynek a segítségét.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban

2020. november 12.

Szóljon hozzá!