Bethlen Gábor szobrára

Szomorú, eltökélt ember, aki tudta,
hogy építkezni csak egyedül lehet,
csillagra mutatott, de hát még hárman
se voltak a háromkirályok, milyen időket
szántott mindig a magány, menni,
menni, menetelni az ellenséges
semmiben, forgatni az ég talaját,
hátha kikel belőle a mag, amelyről
álmodunk, menni, mintha egyszer
mégis megérkeznénk, pedig az álom
csak a kétségbeesés lányneve.