A NÉV NEM MINDEN

Mi jutott eszébe múltkor
Szép Ernőnek?
Udvarolni kezdett egy
Szép delnőnek.
S szól e nő,
Kinek sok a kelleme
S szelleme:
Ernő,
Mérsékelje hevét,
Mert ön nekem csak úgy
Kellene,
Ha y-nal írná nevét.
S hozzáteszi, míg rámosolyog
Szép Ernőre –,
Mert szükségem volna egy
Szép ernyőre!

Színházi Élet, 1914/01

PÁRFÉ

A legrémesebb szóviccek bölcsője kétségkívül a New-York kávéház. Itt történik meg, hogy egy társaságban valaki kiadja az utasítást a pincérnek:
— Hozzon nekem egy párfét.
Hallja a társaság másik tagja, és sietve utánarendel:
— Hozzon nekem is egy pár fét.
Majd kis gondolkozás után hozzáteszi:
— Különben egy pár fé nekem sok lesz. Ne hozzon egy egész pár fét. Hozzon csak egy fél fét.

Színházi Élet, 1913/01

MICIKE NEM PANCAMÁRI

Mici, a büffé-leány, becsületszó terhe alatt bevallja Lencsésnek, a budai ház vicéjének, hogy ő bizony tisztességes leány. Még nem tért le az erény útjáról.
— Maga tisztességes? — kiáltja meglepetve Lencsés.
Csendesen, az istenért — csitítja Mici kétségbeesve —, még meghallja valaki. Hiszen azért tisztel mindenki, mert azt hiszik, hogy pancamári vagyok. Pedig én nem vagyok pancamári. Én egy tisztességes marha vagyok. De ha megtudják, hogy tisztességes vagyok, vége a becsületemnek.

Színházi Élet, 1913/03