A Magyar Nyelv napjára

Egy a nyelv
s millió rügye az anya-szó,
melyből szívem holdja alatt
egy világ lett kibontható.

Kamasz és rekedt öreg
ma egyként szól belőlem,
szavak kövében éjem, nappalom,
versek falába épültem.

Olvasom könyvemet
– tükörből a lelkem –
úgy, ahogy mások
olvasnának engem.

A kinti és a benső szinkronja
még nem megalkuvás,
mondom, mit bentről hallok,
a szívhangú vallomást.

Játék-e ez, vagy fegyelem,
a belőlem szakadó anyag,
vagy ölembe hullott kegyelem :
arany s egyben málló agyag ?