Hargitai böngészde (35.): Tamási Áron szellemiségének őrzői
Farkaslakán jó ideje sikerrel működik a Tamási Áon nevét viselő Művelődési Egyesület. A nemrég tartott tisztújító közgyűlésen újraválasztották vezetőjének Hadnagy Évát, aki az utóbbi tíz esztendőben is vezette az egyesületet.
A Farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület ötlet, elképzelés szintjén már 1972 óta létezik, de létrejöttére csak 1990-ben, a rendszerváltás után kerülhetett sor. Az első bejegyzett romániai művelődési egyesületek egyike volt, létrejöttének célja a nagy székely író emlékének méltó tisztelése, őrzése, hagyományaink, értékeink védelme és terjesztése voltak – osztotta meg a Hargita Népe olvasóival a csíkszeredai lap 2020. november 13-i számának Műhely mellékletében meginterjúvolt intézményvezető.
A Hadnagy Éva elnöksége alatt újjászerveződött egyesület tagsága is frissült. Bővítették a tevékenységi kört, „ mivel azelőtt javarészt az író halálára és születésére korlátozódtak az események, ekkor tartottak egy-egy megemlékezést és koszorúzást. Úgy gondoltuk, Tamási Áron megérdemli, hogy szülőfalujában többet foglalkozzanak örökségével…Többször szerveztünk felolvasási maratont a helyi iskolával közösen Tamási műveiből, elindítottuk a gyermekek néptáncoktatását, segédkeztünk néptánctáborok megszervezésében, női kórus alakult, amely főleg népdalokat, népdalfeldolgozásokat énekel, partnerek voltunk népdalversenyek megszervezésében, elkészítettük az Éneklő Farkaslaka című CD-t, képviseltük Tamási Áron szülőfaluját különböző rendezvényeken, előadásokon. A kolozsvári EMKE-től megkapva az Ágnes néni ingatlanjának többségi tulajdonrészét, hozzáfogtunk a végpusztulás előtt lévő ház felújításához, amelyet sikeresen befejeztünk. Gyermek színjátszó találkozókat is szerveztünkPályáztunk, kapcsolatokat alakítottunk ki színházakkal, a művészeti és irodalomi élet képviselőivel. A Budapesti Nemzeti Színház elhozta Farkaslakára a Vitéz Lélek előadást, ami hatalmas élmény volt számunkra.Voltak 2 éve az ausztráliai magyarok is a faluban Tamási-előadással. Partnerségre léptünk többek között a Székelygyümölcs Egyesülettel, mellyel közösen több ízben is kalákát szerveztünk Tamási kedvenc gyümölcsöskertjében. Minden téren bővíteni akartuk Tamási emlékének ápolását. A megemlékezéseket már nemcsak a sírnál tartjuk, hanem születéskor a szülőháznál, az udvaron ünnepelünk… Könyvet is adtunk ki Tamási Áron-idézetekből és farkaslaki fotókból. Mindezek mellett nagyon sok csoport érkezik, úgyhogy nemcsak a Tamási-emlékházat látogatják meg, hanem Tamási-emlékeket járnak körbe, és ebben is segítséget nyújtunk, tehát bemutatjuk a falut. Kapcsolatokat alakítottunk ki a Belgrád melletti Tamási Áron Egyesülettel, és számtalan más szervezettel…”
A jó kapcsolatépítésnek köszönhetően elérték, hogy a budapesti Tamási Áron Közalapítvány tavalyi díját Farkaslakán adta át az arra érdemesnek
Egyik jelentős megvalósításuk a Tamási Ágnes házánál pályázati úton kialakított Kultúr-Csűr, „amely a legkülönfélébb kulturális eseményeknek biztosít otthont. A régi, hagyományos székely melléképületet alakítottuk át egyfajta kulturális helyszínné. Itt tartja például próbáit a népdalkör, de könyvbemutatóknak, zenés esteknek, filmvetítéseknek, sőt kopjafakiállításnak is otthont adott már. Az épületben, az emeleti részen állandó fotókiállítás is megtekinthető Székelyföld 1000 pillanata címmel, Váradi Péter Pál és Lővei Lilla munkáiból. A közelmúltban került az épületbe a budapesti alapítvány jóvoltából Tamási Áron padja, könyvespolca és könyvei is az író budapesti lakásából.”
Hadnagy Éva újraválasztása az eddigi gyümölcsöző tevékenység folytatását is jelenti egyúttal. A jelenleg 27 tagú farkaslaki egyesület további fiatalításban gondolkodik. Ezutáni terveik között szerepel egy, a trianoni döntés száz éves évfordulójához kötődő kiadvány összeállítása, kiadása, majd vándorbemutatása a Kárpát-medencében; „olyan ismert, vagy akár egyszerű emberek gondolatai kerülnek bele, akik megfordultak itt, Farkaslakán, akiknek szép emléke Farkaslaka és szívügyük Tamási Áron. Továbbá olyan emberek gondolatai is belekerülnek, akik itt születtek, de ma már máshol élnek. A kiadvány az Összetartozásunk jelképe és Farkaslaka címet viseli majd,s az írott anyag mellett gazdag kép- és hanganyaggal is illusztrálnánk…”
Minden további tevékenységükkel az író szülőfalujának szellemiségét, élni akarásának megannyi jelét szeretnék szerte hordani a nagyvilágban.