TESSÉK ÉRTE JÖNNI!

Kőváry Gyula néhány hét előtt elvesztette a kutyáját. Másnap már több lap apróhirdetési rovatában közölte, hogy a becsületes megtaláló, ki Joly névre hallgató kutyáját haza hozza, illő jutalomban részesül. Hetekig nem jött válasz az apróhirdetésre. Most aztán egy tábori levelezőlap következőkről értesíti Kőváryt.
„Igen tisztelt Uram! Joly névre hallgató kutyája itt van a Doberdón, közvetlenül a tűzvonalban.
Mi egyéb elfoglaltság miatt nem vihetjük el önnek a kutyát. Tessék érte jönni.”
Értesülésünk szerint Kőváry ezideig még nem döntött abban, hogy elutazzék-e a kutyáért, a Doberdóra.

Színházi Élet, 1916/7