Nagy Anna: Édesanyám balladája
Emlékszel, Édesanyám, mikor
Apai őseid Brémából elindultak
Ezerháromszázvalamikor
Vagy emlékszel arra, amikor
Anyai ükapád Prágában
A vár körülzárt udvarában
Csodaszép kerteket tervezett
S Pest felé útra kerekedett
Hol anyai nagyapád, Endre,
Épületszobrász, megszületett
És apai nagyapád Lipcséből
Épp Budapestre telepedett
Magyarul tanult, jogászkodott
Sorsában minden megváltozott.
Talán repülő szőnyeg vitte
Mindkettőjüket Kolozsvárra
Hogy készüljenek a csodára
Hogy családot alapítsanak
Gyermekekkel gyarapodjanak.
A két család egyik virága
Lett édesanyám, Éva- Klára.
Édesanyám, aki egészen
Magyar lány lett, szépséges, okos
Érzékeny, mégis céltudatos.
Amikor szerelembe estél
Apánkkal, amit felfedeztél
Eleve adott tehetséged
Próbára tenni Pestre mentél
Hol mindketten színek és fények
Teljességében alkottok, éltek
Nem gondoltátok, sejtettétek
Háború dübörög felétek
De vihar előtt Kolozsvárra
Vár a család és házasságra
Lépve, maradt a robbanásig
Két szerelmes, boldog évetek
S apánk hadba vonulásáig
Világra jött két gyermeketek,
Két kislány. És a hadifogság
lsmeretlen helyszínét látja
Édesanyánk minden rémálma…
Mint Pénelopé, férjét várja
S a jereváni öt év lepereg….
Megjött hát apánk csontsoványan
Földig érő szürke kabátban
Zsebében téglakenyér pora
A másikban gyűrött biblia
Az érkezés tanúja voltam
Az asztal lábánál lapultam
Ötévesen. A könnyét issza
Zsófika húgom. Menjen vissza
Ez a csúf ember. Nem szeretem…
De néhány nap s a nagy türelem
És a megszokás megnyugtatja.
Azután nagy korkülönbséggel
Még három gyermek születik
Egy leány, két fiú, az egyiket
Kicsiny korában eltemetik
Csak néha fest már Éva- Klára
Ritkán tekint a palettára
De néha csodás képet alkot
Vízfestékkel, tündöklő arcot
Hullámzó hegyet, virágzó tájat
És körül lengi a varázslat…
Így nőttünk fel és szétszéledtünk
Semmit, mit kaptunk, nem feledtünk.
Végső nyaradon veled voltam
Aztán nem láttalak, csak holtan
Örökre lelkemben hordozlak
Nem készítem el a szobrodat
Mert szépséged megfoghatatlan
Jóságod most már halhatatlan.
Budapest, 2020, november.
Pusztai Péter rajza
2020. november 30. 12:49
Nagyon nagyon tetszett szívből Gratulálok.