Ingázó tanártársaimnak a ’70-es évekből

Azok, akik hajnalban keltek –
– estére már bénán levertek –
elismerést akkor sem kaptak,
ha hűségesnek megmaradtak.

A hét hét napján megedződtek,
nem hőköltek s nem hőbörögtek.
Ingáztak és vénné szépültek,
de meg soha nem szégyenültek.

A szó volt hűség-furulyájuk,
„csak-azért-is” – konok imájuk.
Ma? Emlékük égre kelőben
Sajgás csupán így elmenőben.

Hitükből, mit ha megneszeltek,
épültek nemzet-mentő kertek.
Csillagösvényen az ég alatt
döccenő buszuk emlék marad.

2020. november 29.

1. Demeter Maria:
   2020. december 6. 08:30

   Milyen szép,elismerő sorok… ” Ingáztak és vénné szépültek,”