Albert-Lőrincz Márton: Más a szálfenyő…
Más a szálfenyő és más a
terebély bükk itt a parton,
egyik szomorú, sötét, és délceg,
a másik sokágú, színes és kérked
színeivel, és sarkon fordul, ha tél jön,
ruhát vált,
a fenyő csak nyűvi,
sohasem növi ki.
Sem lenn a mélyben,
sem fönn a csúcson,
sem bent a ködben,
sem a napfényen …
Állok a parton.
A lentből a föntből,
a kintből a bentből
oltözködöm,
rétegesen,
és tanulok látni a
szívemmel.

Pusztai Péter rajza