Az egyiptomi fővárosban 2013 óta kétnyelvű márványtábla őrzi dr. Tóth Margitnak (1920-2009), a kopt zene világhírű magyar kutatójának az emlékét, aki először készítette el a kopt zene történetében egy teljes liturgia hangjegyes lejegyzését, a hozzá tartozó eredeti szöveggel.

Tóth Margit a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián Faragó György zongora-tanítványa volt, majd 1956-ban Kodály Zoltánnál zenetudományi-népzenekutatói oklevelet szerzett. Lajtha László népzenekutató munkatársaként, majd Lajtha halála után csoportjának vezetőjeként dolgozott. A fejlődő országok népzenei hagyományának írásos rögzítését célul kitűző UNESCO-projekt keretében közvetlenül Kodály felkérésére kezdte el kutatni az egyiptomi népzenét és a kopt zenei örökséget.

Dr. Tóth Margit nemcsak sokszor utazott Kairóba, hanem 1980-tól évekig élt is a Nílus-parti fővárosban, és az egyiptomi konzervatórium tanáraként hanganyagokat gyűjtött. Az abszolút hallással megáldott zenekutató legfőbb szakmai érdeme a mindaddig csak a hagyományban fennmaradt kopt zenei hagyomány mikroszkopikus részletességű írásos rögzítése. 1982 után a kairói konzervatórium tanáraként az egyiptomi népdalkincs megörökítésén is dolgozott. Hosszú kutatómunka eredményeként – egyiptomi és amerikai munkatársaival – elsőként jegyezte le a Krisztus utáni 1. században élt kopt keresztényről, Nagy Szent Vazulról elnevezett liturgia teljes zenei és szöveges anyagát.

Tevékenysége a maga nemében egyedülálló a világon, hiszen a kopt liturgikus zenei örökséget ő rögzítette elsőként írásban, tudományos igénnyel és szakszerűséggel, az összegyűjtött hanganyag alapján. 1998-ban Kairóban jelent meg The Coptic Othodox liturgy of St Basil: with complete musical transcription című munkája, amely az addig szájhagyomány útján terjedő kétezer éves liturgia kopt nyelvű szövegét, valamint annak angol és arab fordítását is tartalmazza. A zeneanyag írásos lejegyzése Bartók Béla módszerét követi: a legkisebb tempóváltásokat és legapróbb díszítéseket is jelzi.

A kairói Kopt Ortodox Kulturális Központban a magyar nagykövetség, a helyi Balassi Intézet és a vendéglátók meghívottjai 2013 novemberében, ünnepi megemlékezés keretében avatták fel a világhírű zenetudós és zenetörténész emléktábláját. Beszédet mondott Wintermantel Péter helyettes államtitkár és Anba Ermia püspök, a vendéglátó intézmény elnöke.

---

A koptok, az egyiptomi keresztények mintegy 850 ezer lelket számlálnak, nagy részük Észak-Egyiptomban, Fajun vidékén él. Élükön a kairói pátriárka áll, ő nevezi ki az abessziniai (etiópiai) pátriárkát. Nyelvük a régi egyiptominak leszármazottja, amely három dialektusra oszlott. A 10. század óta az arab elnyomta, a 17. század óta csak egyházi nyelvként használatos. A kopt művészet görög, szíriai és belső-ázsiai elemekből táplálkozik. Misztótfalusi Kis Miklós a 17. század végén amszterdami nyomdászműhelyében rendelkezett kopt betűkkel is, vagyis az ott élő kopt közösség számára – nagy valószínűséggel – nyomtathatott kopt nyelvű kiadványokat. (fidelio.hu)

---

Köszönöm Kiss Eszter segítségét, illetve Berzsák Rozália fotóját.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ