Fülöp Kálmán: Homokszemnyi sziklakő
Ne borzoljuk homlokunkat
minden neszre – van időnk
átírni az ismeretlent –
s befedni a háztetőt.
Csak nekünk, és senki másnak
a Kárpátok vén sebén –
nyújt tapaszt a pirkadásból
könnyeinkre a remény.
S olykor a perc lágy szeméből
úgy szakad ki az idő,
mint a homály rejtekéből
homokszemnyi sziklakő.