Para Olga: Láng a lelkem
hevített minden
perzselt a vágy
életet adó
boldogság volt
együtt lángoltunk
együtt lobogtunk
együtt száguldtunk
arany mezőn
érted lobbanó
láng a lelkem
benned ellobbant
szalmaláng volt
énbennem lángol
perzsel pusztít
égek szüntelen
reménytelen
Kőröspatak, 1965.