Lehunyod árnyas szemed
Mandulaszemem lehunyom
Megkezdődhet már a játék
Kihagyhatatlan, jól tudom
Te balra indulsz, jobbra én
Ködbevesző idősíkon
Te megtalálod a házat
Hazatérsz megjárt utakon
Visszavisz újra az idő
A házba, melyen nincs tető
S a falak is hiányzanak
Rég kivágott mandulafák
Kopár, sivár, rideg világ,
De felismerik arcodat.
Gránitlépcsőn lépkedek én
Ám a fehér ajtón lakat
Hajdani játék színhelyét
Őrzi még a kanyarulat
Az emeletre vezetne
Gyermekkoromba vihetne
Álom-ébrenlét határán
Vágyakozás törött szárnyán
Ér földet bánat s indulat.
Felcserélhető életek
Szememre hullott egy szirom
Úgy álmodom, hogy ébredek
Kettőnk sorsát egybefonom.
Kinyitod árnyas szemedet
Mandulaszemem kinyitom
Ne felejtsd el életedet
Ha majd eszedbe juttatom.

Budapest, 2021 január.