egy ideje
kezdünk úgy viselkedni
mint akik tudnak valamit
holott éppen csak
most kezdjük felismerni
a játékokat

sírunk és inkább daccal
üres belső falaink fele fordulunk
toporzékolunk ha elveszik tőlünk azokat
vagy ha minden elveszett
mert hogy most ennyik vagyunk
önteltek és játékmestertagadók
bálványokhoz hasonlóan
egymásra mutogatók

fel sem fogjuk
miféle szeretet űzött egymáshoz
amikor még egymás kezét szorongattuk
a játékokat készítő hálás
önmagunknak.