Na, és mi van, ha Vuhan nincs,
nem is létezett soha,
csak valaki kitalálta
a feltrancsírozott denevérek piacát,
hogy rád adhassa a rettegést,
mint mindünkre túl szűk kényszerzubbonyt,
mely tüdődet a bordák rácsára feszíti
s betiltja a szabad kutakodás ámulatát.

Gondolj csak bele :
ha nincs Vuhan,
ha nem is létezett soha,
kimehetnél reggel a rigónyomokkal
felszórt fenyőerdőbe,
megnyithatnád szájad, mellkasod tárnáit
a szitáló ingyen-oxigénnek
és csak sétálnál, meg-megállnál,
vagy leülnél és hallgatnád
bensőd gügye dalait,
mert idődből kitelik.

Aztán este úgy térnél meg,
suhannál át nesztelen a kihalt tereken,
mint az első ember,
ki nem ismerte a veszélyt,
a félelem tüskéjét,
pizsamája, láza, orrcseppje sem volt
s úgy bújnál hűs paplanod alá,
mintha odakint nem tombolna
a valóság boszorkány-tánca,
és mintha nem titkoltad volna mindvégig
• önmagad előtt is –
hogy mindez már nonszensz,
csak kusza agyad-szőtte
menekvés-elmélet –

Vuhan létezik !
s a maszk nélküli Föld nem nő vissza
talpunk alá talán már soha.