Olmütztől (Olomouc) alig félszáz kilométerre északkeletre fekszik Hranice na Moravě városka temetője, ahol az első világháborús (1914-1918) mauzóleumban közel másfélezer halott, köztük 230 magyar katona hamvai találhatóak.

A mauzóleum betonkoporsóiban fekvő magyar katonákról korábban sem a szakirodalom, sem a csehországi magyar útikönyvek nem írtak, és a különféle szakmai publikációkban, folyóiratokban sem volt nyoma.

2014-ben, az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmával a cseh védelmi tárca, illetve a hadsereg honlapjára rákerült a cseh- és morvaországi hadisírok jegyzéke is, amely több mint 34 ezer nevet és különféle egyéb adatot tartalmaz. A jegyzékből kiderül, hogy számos helyen fellelhető egy-két magyar katonasír, de Hranice na Moravě városhoz érve az is világossá válik, hogy a helyi temetőben található első világháborús mauzóleumban 230 magyar katona földi maradványai nyugszanak.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a városkában nagy katonai helyőrség és számos katonai iskola, kiképző központ működött. Állt ott egy katonai kórház is, amely több mint négyezer fő ellátására volt alkalmas. Más, hasonló rendeltetésű intézmények mellett ebbe a kórházba szállították az első világháború éveiben a monarchia hadseregének harcokban megsebesült, vagy megbetegedett katonáinak ezreit, köztük magyarokat is. A sérüléseikbe belehaltakat a kórház melletti temetőben földelték el.
A katonai temetőt a múlt század húszas éveiben, már a Csehszlovák Köztársaság idején felszámolták. A megszűnt monarchia ott nyugvó néhai katonáinak földi maradványait fokozatosan feltárták, és azokat betonkoporsókban helyezték el. Miután a sírok csak számokkal voltak megjelölve, a koporsók is számokat kaptak. Összesen 1460 ilyen kisméretű betonkoporsó készült.
A ma is álló mauzóleum 1935 és 1937 között épült fel, a megszámozott koporsókat ebben helyezték el, homlokzatán az Oběti světové války (A világháború áldozatai) cseh felirat olvasható.

A mauzóleum tetejét díszítő oroszlánszobrot eredetileg állítólag Olmütznek, más forrás szerint Uherské Hradištének szánták. A megrendelő azonban nem volt megelégedve a szoborral, ezért azt nem vette át, és így került Hranicébe. Korabeli dokumentumok szerint a 3,5 tonnás kőszobor elhelyezése az emlékmű tetején rendkívül nehéz feladatnak bizonyult, de a katonáknak végül ezt is sikerült megoldani.
A mauzóleumot 2006 és 2007 folyamán teljes egészében felújították, a város, illetve a cseh védelmi tárca anyagi támogatásával. A munkálatok után emléktábla került a mauzóleum mögötti falra, amelyen feltüntették a mauzóleumban nyugvó katonák nemzetiségét, illetve az emlékmű legfontosabb adatait. Václav Bednář helytörténész ugyanis az egykori katonai kórház iratait kutatva megtalálta azokat a jegyzékeket, amelyek alapján pontosan azonosítani lehetett, hogy ki is nyugszik egy-egy számozott sírban, illetve koporsóban. Mint kiderült: az 1460 katona közül 503 lengyel, 371 cseh, 230 magyar, 130 orosz, 123 német, 54 román, 33 olasz, 4 szerb, horvát és szlovén nemzetiségű, míg 12 koporsót nem sikerült eddig azonosítania.

   A hranicei temetőben álló mauzóleum bármikor szabadon felkereshető. Az emlékmű belseje nincs állandóan nyitva, viszont minden évben többször megnyitják az érdeklődők előtt.
Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban