Csata Ernő: Nagyokra emlékezünk
Három hírességünkre is emlékezhetünk január 27-én, akik mind ugyanaznap szenderültek örök nyugalomra:
1. Bolyai János, híres matematikus és hadmérnök, Bolyai Farkas fia, aki a semmiből egy új, más világot teremtett, az 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát. Marosvásárhelyen halt meg 1860. január 27-én, 58 éves korában, a református temető egyik jeltelen sírjába temették, ahol a katonai kiküldötteken kívül csupán három vásárhelyi polgár volt jelen. Sírja 34 éven keresztül jelöletlen maradt, csak 1894-ben állított emlékkövet a Mathematikai és Physikai Társulat.
…
„A világra már új szelek törtek,
megjelent János fiam Appendixe.
Ezzel végleg kint voltunk az égibe,
honnan új Eukleidészek jönnek,
kik faggatják titkát a téridőnek
s nem nyugszanak bele a régibe,
a földi világ átlép eszmeibe,
és kitágul a tudás látóköre.
A többdimenziós tér birodalma
a Földön érthetetlen fogalom,
ott, a háromdimenziós létben.
A paralellák is más teret kaptak,
hol megmérkőznek az új gondolatok
az eszmék változó kereszttüzében.”
…
Részlet Csata Ernő: Bolyai Farkas című szonettkoszorújából.
2. Ady Endre, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Érmindszenten született, a magyar szimbolizmus nagy alakja, 1919. január 27-én halt meg, 41 évesen, aki magát eltévedt lovasnak írja le:
„Vak ügetését hallani
Eltévedt, hajdani lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak.
…
Csupa vérzés, csupa titok,
Csupa nyomások, csupa ősök,
Csupa erdők és nádasok,
Csupa hajdani eszelősök.
Hajdani, eltévedt utas
Vág neki új hínárú útnak,
De nincsen fény, nincs lámpa-láng
És hírük sincsen a faluknak.
Alusznak némán a faluk,
Múltat álmodván dideregve
S a köd-bozótból kirohan
Ordas, bölény s nagy mérgű medve.”
…
Idézet, Ady Endre Az eltévedt lovas című verséből.
3. Borsos Miklós, magyar szobrász, éremművész, Nagyszebenben született, a „pannon szellem” képviselője. 1990. január 27-én hunyt el Budapesten, 83 éves korában. Örökségét ápolja, többek között, a Gyergyócsomafalván működő Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány.
„Egy székely jajból harsanó tihanyi echó,
az utolsó reneszánsz vándorlegény,
egy szál ingben
és egy szál vésővel
birkózik egyedül
a kőbe fagyott igével.
A mediterrán kert hűvös ölén,
fák nyújtózásában Toscana üzen neki,
s az időtlen világ csicsereg
virágok örömével felé.
Madarak kőbe vésett szavával,
erdélyi sziklák megszólalni vágyó
némaságával int a mester,
…
a kerti csendben,
elmélázni a balatoni tájban,
hol ég és föld vízbe fúl,
ahogy a kozmikus messzeség lehull,
hol a fény és árnyék teret szül,
amint a szépség lágyan szétterül.”
Idézet, Csata Ernő: Borsos Miklós, egy képzelt találkozás című verséből.
Borsos Miklós: Jó szélben, Tihany, 1958.
Pusztai Péter rajza
2021. január 27. 09:59
Javítsátok ki: Borsos 1890-ben halt meg.
2021. január 27. 10:40
Kedves János, Borsos Miklós szobrász, a gyergyócsomafalviaknak (én is ott születtem) Miklós bácsi volt (akit nagyon sokan ismertünk személyesen), mert Borsos Miklós nagyapja gyergyócsomafalvi (Borsos Gézáéknak ágról-végről rokonság, ezért is viseli gondját Csomafalván a Borsos Miklós Művészetéért Alapítványnak), az apjának pedig, habár Szebenben éltek, aztán a háború elől Győrbe menekültek 1916-ban, Csomafalván még örökölt földrésze volt, amit később eladtak. Borsos Miklós semmiképpen sem halhatott meg 1890-ben, mert 1906-ban született, Szebenben.
2021. január 27. 10:55
Most vettem észre, a Cseke Gáborék által beszerkesztett tusrajz alatt (amit nagyon köszönök nekik), hogy a hely éppen Tihany (ahol volt lakásuk és a kertben szobrászkodott) és a dátum 1958 (holtan semmiképpen sem készíthette volna).
2021. január 27. 13:54
Köszönöm,Ernő,igaz,én tévedtem.Üdv.János
2021. január 27. 15:09
Valamikor én én is emlegettem a sajtóban Borsos Miklóst és Köllő Miklóst. Összetévesztettem őket a keresztnevük miatt Öregszik a figyelmességem is. Igaz, Köllő 1900-ban halt meg.Elnézést.
2021. január 27. 18:20
Igen, János, Köllő Miklós (1861-1900) is szobrász és ugyancsak csomafalvi származású volt és szintén Budapesten halt meg. Ő tervezte a Madéfalvi veszedelem emlékművének a tetejére a Turulmadár-szobrot, de csak a halála után, 1905-ben állították fel. Ugyancsak ő tervezte a Marosvásárhely főterére felállított Kossuth-szobrot is, amit a beözönlő románok összetörtek, de a makettje alapján egy szovátai szobrász újra megöntötte és ma Gyergyócsomafalva főterén, a templom előtt van felállítva, 1996-2000 között, amikor tanácsos voltam és Fodor Imre polgármester, innen ketten részt vettünk a szobor felavatásán és koszorúztunk.
2021. január 29. 10:30
Azon gondolkoztam, hogy ismert nagyjaink közül, ki halt meg 1890-ben, aki Komán Jánosnak beugrott, hát, találtam is, legalább egyet: Orbán Balázs, a legnagyobb székely, a Székelyföld leírása című terjedelmes műnek a szerzője, aki 1890. április 19-én halt meg Budapesten.