Cseke Gábor: Ne halj meg járvány idején…

Gyorsan híre ment: elhunyt Béci,
ahogy a rokonság becézi
(az ember némán ülve töpreng
s a szálkás gyászbetűket nézi)

a halálhír bár tovafut,
a gyászból senkinek se jut,
s bár az élet is túl kemény:
ne halj meg járvány idején!

mondod, sok volt a szenvedés
– Tiéd szűntével lesz kevés?
Éltessen bár a vak remény,
ne halj meg járvány idején!

Míg a tömeg jajongva zsong,
ne légy te áldozati bolond,
tarts ki, nem vagy annyira vén,
s ne halj meg járvány idején!

ne légy egy hír a sok közül,
ahány irigyed, mind örül,
úgy érzed, hogy már nem bírod?
ezt a kicsit még kibírod!

átfetrengsz néhány éjszakát,
míg életed tekinted át,
mi jó volt benn, veled megyen,
úgy gázolj át az életen:

ne számold csak a jajt s a bajt,
van még időd, tatár se hajt,
nem vagy te dibdáb tünemény,
ne halj meg járvány idején!

Az élet merő szenvedés,
nem túl sok, és nem is kevés,
ki sokat élt, tudhatja tán
nincs csodagyógyszer asztalán,

az élet furcsa klinika
S Te benne – csak statisztika,
sújtson nyavalya, vérnyomás,
nem is te vagy, csak valaki más,

lehetsz rákos, vagy vérszegény,
legyen tiéd e költemény,
s éltessen csipetnyi remény:
ne halj meg járvány idején!

2021. január 26.

3 hozzászólás érkezett

  1. Skandikamera:

    Ütős, szellemes, elgondolkoztat.

    Nagyszerű!

  2. elekes ferenc:

    Jó!

  3. Csata Ernő:

    Gábor, ezt inkább Szent Péternek kellene címezd, hogy szüneteltesse a behívókat, legalább a járvány idejére, sőt, az ember még korházba se kerüljön, mert mostanában meg sem várják, hogy a behívó alapján nyugodtan meghaljon, már elevenen ott üszkösre égetik, szénné alakítva adják át az örökkévalóságnak.

Szóljon hozzá!