Csata Ernő: Kísérlet és kérelem
Az alábbi, magyarról románra tolmácsolt vers-szöveghez a következő kísérőlevelet fűzte szerzője, munkatársunk és barátunk, Csata Ernő:
„Alább Kölcsey Ferenc Himnusz című versének általam románra fordított változatát küldöm. Kívánatos lenne, ha minél több románul jól tudó tollforgató (műfordító) javaslattal jönne, de zenészek és énekesek véleménye kiemelten is érdekelne, olyan szempontból, hogy ezt a román szöveget rá lehet-e könnyedén énekelni az Erkel Ferenc által írt dallamra, mert a Kölcsey vers 7,6,7,6…szótagszámú végig, amire a zene komponálva volt, a fordítás pedig, minden igyekezetem ellenére, csak hellyel-közzel tudta ezt visszaadni (sok helyen lemondtam a szavak szótári megfelelőjéről, mert románul túl hosszúak, nehezen énekelhetők: például az áldd = binecuvântează, egy szótag helyett hét, stb.), többnyire magasabb szótagszámú, tehát sok helyen ugyanarra az ütemre több szótagot kell elénekelni. A közös véleménycsere hátha javít valamit az eredeti fordítás szövegváltozatán.”
Kölcsey Ferenc: Imn / Himnusz
(Traducere de Csata Ernő)
Din furtunoasele secole ale
poporului maghiar
Doamne, adu-i la maghiar
Belșug și voie bună,
Întinde-i brațul tău chiar,
Cu dușman când se luptă;
Chinuit de ursită rea,
Dă-i bucurie cu anul,
Și-a ispășit acest neam
Trecutul și viitorul!
Străbunii i-ai purtat
Pe piscul sfânt-n Carpați,
Prin tine, țară a căpătat
Bendegúz¹, prin urmași.
Și încotro zguduie
Tisa, Dunărea grăbită,
Cu Árpád, o dinastie
A fost întărită.
La Kunság, în câmpiile,
Spice coapte ai fluturat,
În Tokaj, prin viile
Nectar ne-ai picurat.
Ne-ai proptit drapelul
Pe șanțuri otomane,
Jugul lui Mátyás a gemut
A Vienei, mândră cetate.
Vai, păcatele noastre
Ți-a aprins mânia,
Ne-ai lovit cu fulgere
Din norul fulminant:
Cu săgeți mongole² doar,
Vâjâind în zare,
Apoi cu jug otoman
Ne-am trezit-n spinare.
De câte ori răsunase
Horda lui Ozman³, sălbatică,
Peste oaselor mormane
De cântec de biruință!
Ce des s-a năpustit fătul
Asupra ta, țară bună,
Și vlăstarului nesătul
I-ai devenit urnă.
În bârlog s-a ascuns, fugărit,
Ș-acolo l-a ajuns sabia,
S-a uitat în jur și n-a găsit
Țara în patria.
Urcă-n vârf, coboară-n vale,
Cu mâhnire și aporie,
Mult sânge la picioare,
Și deasupra văpaie.
Fort a fost, acum e ruină;
Chef și bucurie se-nălțau:
Horcăitul morții, jenă,
Ce în loc se aud.
Ah, libertate, nu răsare
Din sângele morților,
Curg lacrimi de robii aspre,
Din ochii orfanilor!
Îndură-te, Doamne, de maghiar,
Zbuciumat de primejdii,
Întinde-i brațul tău chiar,
Pe oceanul durerii.
Chinuit de ursită rea,
Dă-i bucurie cu anul,
Și-a ispășit acest neam
Trecutul și viitorul!
1 Bendegúz: principele hunilor, strămoșilor noștri din legende; tatăl lui Atilla și Buda
2 mongol: „invazia tătară” de fapt, a fost invazie mongolă, în evul mediu
3 Ozmán: Osman Gazi, fondatorul Imperiului Otoman
*
Kölcsey Ferenc: Himnusz
A magyar nép zivataros századaiból.
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors, akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A múltat s jövendőt!
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak1 vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.
Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt2 csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád3
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.
Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben:
Most rabló mongol4 nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.
Hányszor zengett ajkain
Ozmán5 vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!6
Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában.
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.
Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek:
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.7
S ah, szabadság nem virul
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szemébõl!8
Szánd meg, Isten, a magyart,
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A múltat s jövendőt!
Cseke, 1823. január 22.
1 Bendegúz: mondabeli őseink, a hunok fejedelme; Atilla és Buda apja
2 nektár: az istenek itala a görög mondavilágban
3 plántálád: ültetted; (itt:) kitűzted
4 mongol: a „tatárjárás” voltaképpen mongol betörés volt a középkorban
5 Ozmán: Oszmán, a Török Birodalom megalapítója, török szultán
6 hamvveder: urna, melyben az elégetett holttest hamvait őrizték
7 helyettek (régies): helyettük
8 árvánk hő szeméből: árvánk (sírástól) égő szeméből
Pusztai Péter rajza