Virt László: Nyitott szemmel. Márton Áron erdélyi püspök élete és eszméi

(Teleki László Alapítvány, XX. Század Intézet, Budapest, 2002)

Kamasz-, sőt még felnőttkoromban Édesanyám (1911-2000) gyakran mondogatta, hogy miután visszatértek Zsögödbe a magyarországi menekülésből, a negyvenes-ötvenes években elrejtett valahová – de már ő sem tudja hová – sok-sok kivágott újságcikket. Az állandó-jövés menésben meg is feledkeztem róla, és amikor néhány évvel halála után átalakítottam a konyhát és a kamrát, illetve lebontottam a két teret elválasztó deszkafalat, az egyik gerenda mögül megsárgult boríték hullott ki, rajta az anyai kézírással: Bocsáss meg nekik Uram, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek! 1948. VI hónap 30. Vasárnap.

Benne pedig a korabeli gyűlöletes és gyűlölködő újságcikkeknek ez a titokban, a házkutatásoktól félve megőrzött gyűjteménye, amelyek a negyvenes évek közepétől kezdve a katolikus papok üldözését, üldöztetését tanúsítják. Ha nem éppen ezekkel az írásokkal nyitották meg a vesszőfutások, a koholt vádak, a mondvacsinált perek és a börtönök éveit. És már a címekben is főszereplő: Márton Áron. „Volt fasiszta törzsőrmesterek – Márton Áron megáldott vitézei.”, „Márton Áron, a kulákok barátja, a demokrata lelkészek üldözője.”, „Ezt idézte elő a nyáj farkasainak főpásztora: késeltek a püspöki szentbeszédtől megrészegedett kuláklegények Csíkjenőfalván. „ És így tovább, és így tovább…
A paksamétát egy ideig tartogattam, majd átadtam Tamás József püspöknek, hiszen az egyházban a helye. Még akkor is, ha dokumentumértékét időközben elvesztette, hiszen a könyvtárakban, levéltárakban a romániai rendszerváltás óta oly sokan foglalkoztak Márton Áron életével és munkásságával, hogy alig maradt sor, amit ne olvastak volna tőle, róla. Csupán 1957-1960 közötti lehallgatási jegyzőkönyveinek önálló kötete mintegy hatszáz oldalt tesz ki, de lassan már húsz könyv fele jár az a sorozat is, amely témakörönként dolgozza fel hagyatékát. Életének minden jelentős állomásához zarándokutak vezetnek, szülőfalujának, Csíkszentdomokosnak a felújított múzeuma az egyik legkiválóbb Erdélyben, és hozzá kapcsolódnak azok az évente megrendezett konferenciák is, amelyek a püspök munkásságának különböző vonatkozásait részletezik. Több hasonló konferencián hallgattam meg Virt László (1954) magyarországi katolikus hittanárt és teológust, és állítom, ez a könyve a lehető legteljesebb Márton Áron portré. Mindig kora társadalmába ágyazva tárgyalja a püspök életét, gondolatait és úgy mutatja be erdélyi létének a sajátosságait, hogy közben a vallásról és az egyetemes emberi létről a huszonegyedik századba átsugárzó üzeneteit is előtérbe állítja.
A szerző a közép- és keleteurópai országok több tekintélyes katolikus egyházi elöljárójáról is írt könyvet, összehasonlító tanulmányait is ugyanez a kiegyensúlyozott vizsgálódás, az a tárgyilagosság jellemzi, amely a legjobban közelít a valósághoz. Manapság gyakran idézgetnek Márton Árontól, leginkább nagyobb- vagy kisebb rangú politikusok, pedagógusok, papok, lelkészek, újságírók, különböző intézményvezetők. De mindezek kiragadott mondatok maradnak mindaddig, amíg összességében nem érezzük meg, hogy a világról, az emberről, az egyházról, az erdélyi magyarságról alkotott egységes márton ároni gondolkodás részeit halljuk. Virt Lászlónak ez a könyve és más munkái a legendákon, az emlékezettöredékeken túl ennek a felismeréséhez segít hozzá. Kiválóan, olvasmányosan.

1. Fercsák Lászlóné:
   2021. február 5. 16:54

   Kedves Katalin!
   Ha tudna szerezni a könyvből nagyon örülnék . Köszönettel: Karola.

2. Nászta Katalin:
   2021. február 5. 18:19

   https://bookline.hu/product/home.action?_v=Virt_Laszlo_Nyitott_szivvel_Marton_Aro&type=20&id=480382

   Kedves Karola, a fenti linken meg lehet rendelni.