A megismerést, ha szférának (gömbnek) tekintjük és minden sugarán elképzelünk egy tudóst vagy tudóscsoportot, akkor a gömb sugarai folyton növekednek az újabb és újabb felfedezések révén, tehát a felülete is nagyobb lesz, ami azt jelenti, hogy bár a gömbön belül egyre nagyobb lesz a felhalmozott ismeretek mennyisége, ugyanakkor a növekvő gömbfelület révén egyre nagyobb felületen érintkezünk az ismeretlennel, így egyre nehezebb lesz pontos előrejelzéseket megfogalmazni az elénk táruló egyre nagyobb ismeretlennel kapcsolatban. Néha a tudósok is kockáztatnak, mert a közvélemény egy adott témában és adott pillanatban tőlük várja a választ, mert őket tartja illetékeseknek, de pontosat ők maguk sem tudnak, így megkockáztatják azt mondani, amit a legvalószínűbbnek tartanak abban a pillanatban. Ezért is születhettek olyan, az alábbiakban felsorolt, előrejelzések, amelyek sosem váltak valóra, bár többnyire ismert tudósok mondták:

1. „Tekintettel az elektromos világításra – bár sokan szóltak már mellette is, ellene is – úgy gondolom, kétséget kizáróan mondhatom, a Párizsi világkiállítással együtt az elektromos világításnak is vége lesz, és soha többé nem hallunk róla.” („When the Paris Exhibition closes, electric light will close with it and no more be heard of.”). Mondta Sir William James Erasmus Wilson, oxfordi professzor, 1878-ban, ami a mai olvasónak teljesen nevetségesnek tűnhet. (Text above was based on an entry from the 1902 edition of Britannica, It may need some updating or revision – A fenti szöveg a Britannica 1902-es kiadásának bejegyzésén alapult, de szükség lehet a frissítésére vagy a felülvizsgálatára. Írja a Wikipédia).
2. „Az elektromos világítás sohasem léphet a gáz helyébe.” Mondta Ernst Werner von Siemens (1816-1892) német mérnök, feltaláló és gyáralapító, a távíró iparág kifejlesztője. Tiszteletére nevezték el siemensnek (S) az elektromos vezetőképesség SI-egységét (SI-Système International d’Unités – Nemzetközi Mértékegységrendszer).
3.
3.1. „A levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni” mondta Lord Kelvin (1824-1907), született William Thomson, korának legkiemelkedőbb fizikusa, 1885-ben. Az ő nevéhez fűződik az abszolút nulla fok (mínusz 273 Celsius-fok) fogalmának megalkotása és bevezetése. SI-egységként nagy K betűvel jelöljük és nem tesszük mellé a fok szót, egyszerűen kelvinnek ejtjük, 1967 óta. A hőtan, az elektromosság és a mágnesesség professzoraként azonban mindvégig rendkívül elutasító volt a testen is áthatoló sugárzás tekintetében.
3.2. „Be fog bizonyosodni, hogy a röntgensugár nem több, mint kitaláció” – mondta, ugyancsak Kelvin. Ehhez képest 1901-ben Röntgen felfedezése Nobel-díjat ért.
Nem mellékesen a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjának választotta Lord Kelvint 1873-ban.
4. „Lovakat mindig is fogunk használni, ám az automobil csupán múló szeszély marad.” A Michigen Bank elnöke azt javasolta Henry Ford ügyvédjének, hogy ne fektessen pénzt a Ford Motor Companyba, 1893-ban.
5. 1880-ban Henry Morton, a Stevens technológiai intézet (Stevens Institute of Technology) elnöke a villanykörtéről mondta: „Mindenki úgy fog erre emlékezni, mint egy nyilvánvaló tévedésre.”
6. Edwin L. Drake, egy leszázalékolt vonatkísérő, aki az Egyesült Államok első kőolajkútját fúrta 1859-ben, magából kikelve, mondta: „Olajfúrás? Ezt úgy értitek, hogy fúrjunk le a föld alá, mert ott olajat fogunk találni? Ti teljesen megőrültetek!” (Drill for oil? You mean drill into the ground to try and find oil? You’re crazy.”)
7. „Amit fel lehet találni, azt már mind feltalálták.” mondta Charles H. Duell, az amerikai találmányi hivatal vezetője 1899-ben.
8. A Warner Brothers filmstúdió alapítója azt mondta a némafilmek idejében – „Mégis ki akarja hallani a színészeket beszélni?”.
9. „Az emberiség sohasem fogja megismerni a csillagok kémiai összetételét.” Mondta Auguste Comte, 1835-ben. Húsz évvel később a német Gustav Kirchhoff megalkotta az anyagok színképét mérő spektroszkópot, melynek segítségével hamarosan többet tudtak a csillagok belsejéről, mint a Földéről.
10. „Jó terv, csak egy dologról feledkeztek meg: a gőzmotor működéséhez szilárd talapzat kell.” A brit tudományos akadémia elnöke, a 19. sz. elején a gőzhajóról állította.
11. „A fájdalom a sebészeti beavatkozások örökös velejárója lesz.” Mondta a párizsi egyetem orvostudományi karának professzora Alfred Velpau, 7 évvel az éter használatának bevezetése előtt.
12. „Ez a telefon nevű dolog túl sok hiányossággal bír ahhoz, hogy telekommunikációs eszközként komolyan vegyük.” A Western Union amerikai postaszolgáltató vállalat piackutatása, 1876.
13. Sir William Preece, a Brit Postahivatal főtanácsadója és szakmérnöke, aki 1876-ban kijelentette: „Lehet, hogy az amerikaiaknak szükségük van telefonra, de nekünk biztosan nincs. Bővében vagyunk a futároknak.”
14. „A drót nélküli zenegépnek nincs kereskedelmi értéke. Ki fizetne olyan üzenetért, mely nem konkrét személynek szól?” Kb. 1920.
15. „Még ezer évig nem fog repülni az ember.” Mondta Wilbur Wright, 1901-ben, a Wright fivérek egyike, akiknek a nevét az első gyakorlatban működő repülőgép megtervezésével és megépítésével hozzák kapcsolatba.
16. „A számítástechnika elérte fejlődésének határait.” Mondta Neumann János, 1949-ben, aki magyar születésű, híres matematikus volt, a digitális számítógép elvi alapjainak a lefektetésével vált ismertté.
17. „Míg az ENIAC számológép 19 ezer vákuumcsővel van felszerelve és 30 tonnás, a jövőben a komputereknek talán ezer cső is elég lesz, és az is lehet, hogy nem lesznek nehezebbek másfél tonnánál.” Írta a Popular Mechanics magazin, 1949-ben, mekkora melléfogás.
18. „A váltóárammal való bohóckodás nem több, mint időpocsékolás. Soha az életben senki nem fogja használni.” mondta Thomas Edison Nicola Tesla találmányáról, 1878-ban és lám, ma az egész világ ezt használja.
19. „A világpiacon összesen kb. 5 darab számítógép helyezhető el.” Az IBM elnöke, Thomas Watson mondta 1953-ban.
20. „Nincs olyan ok, amiért valaki számítógépet akarna az otthonába.” Ken Olson, Digital Equipment Corp. elnöke 1977-ben a Jövő Társadalma konferencián nyilatkozott így.
21. „640 kilobájt mindenkinek elég.” Mondta a Microsoft alapítója, Bill Gates, 1981-ben.
22. „Az Apple-t be kell zárni és a tőkét vissza kell juttatni a részvényeseknek.” Nyilatkozta Michael Dell, 1997-ben.
23. „Japán túlságosan is szegény ország ahhoz, hogy olyan luxuscikkeket, mint a TV megengedhessen magának.” Ezt mondta a Toshiba óriáscég elnöke 1955-ben.
24. „Az orosz nép sohasem akar saját autót. Az olcsó taxinak sokkal több értelme van!” Nyilatkozta Hruscsov 1956-os amerikai látogatása során
25. „A vonatok nem közlekedhetnek túl nagy sebességgel, mert az utasok levegő hiányában megfulladnak.”
„A gőzhajó sohasem lesz képes áthajózni az Atlanti- óceánt, mert több szénre volna hozzá szüksége, mint amennyit elbír.” Dionysius Lardner (1793-1859) a London University természettudomány professzora mondta 1823-ban.
26. „Nem hiszem, hogy valaha is láthatunk másmilyen tengeralattjárót, mint ami a hullámok közt bukdácsol és megfojtja saját legénységét.” H. G. Wells (1866-1946) angol író, az első science fiction szerzők egyike mondta.
27. „A legcsekélyebb jelét sem látom annak, hogy a nukleáris energia valaha is elérhető lesz.” Albert Einstein nyilatkozta 1932-ben.
28. Rutherford, az atommag átalakulás vizsgálatának legjelentősebb megalapozója, élete végéig (két évvel a maghasadás felismerése előtt is) úgy vélte, hogy a magenergia sohasem lesz hasznosítható.
28. „Az 1960-as évektől naponta csupán három órát kell majd dolgoznunk.” John Langdon-Davies, a Royal Antropological Institute tagja mondta 1936-ban.
29. „A tudomány és az automatizálás fejlődése a jövőben feleslegessé teszi a legtöbb egyhangú és kellemetlen munkafajtát, és egyre többen törhetik majd a fejüket azon, hogy mit kezdjenek szabadidejükkel. A kötelező munkaórák számát nemsokára olyannyira lecsökkenthetjük, hogy a legnagyobb gondot már a munka hiánya fogja okozni. Ha az embert semmi sem készteti arra, hogy Homo faber természetének megfelelően dolgozzék, akkor hajlamos lesz arra, hogy pusztításban és felforgatásban élje ki alapvető érvényesülési vágyát.” Írta Selye János a Stressz distressz nélkül című könyvében (Akadémiai Kiadó, 1983.) 83. oldal. Sajnos mintha ezt látnánk ma az USA-ban.
30. „Az űrutazás a legtökéletesebb ostobaság.” Mondta Sir Richard Woolley, angol csillagász, 1956-ban.
31. „A televízió soha nem lesz képes piaci részesedést szerezni magának, mert az emberek már az első hat hónap után unni fogják, hogy minden este egy doboz előtt ücsörögjenek.” Darryl F. Zanuck, a 20th Century Fox elnöke nyilatkozta 1946-ban.
32. „Egy olyan korszakba léptünk, amelyben a villamos energia túl olcsó lesz ahhoz, hogy mérni lehessen.” Mondta Lewis Strauss, head of the Atomic Energy Commission, 1954-ben a nukleáris energia hajnalán.
33. „Az a gond a televízióval, hogy az embernek egyhelyben kell ülni és a képernyőre kell meredni. Az átlagos amerikai családnak erre nem jut ideje. Ezért a szakemberek meg vannak győződve arról, hogy a televízió soha nem jelent majd komoly konkurenciát a rádióval szemben.” Megjelent a New York Times-ban 1939-ben.
34. Robert Fulton, az első sikeres gőzhajó elkészítője felajánlotta Napóleonnak szolgálatait, ő azonban azt válaszolta: „hogy képzelheti bárki, hogy egy hajó csak azért, mert máglyát gyújtanak a fedélzete alatt, a széllel és a hullámokkal szemben képes lesz előre haladni?”.
35. 1967-ben az Egyesült Államok tiszti főorvosa bejelentette: a védőoltásoknak és az antibiotikumoknak hála, az emberiség végső győzelmet aratott a fertőző betegségek felett, és ideje minden erőnket a rák elleni küzdelemre összpontosítani.
36. 1835-ben felavatták a Nünberg-Fürth vasútvonalat. A bajor orvosi bizottság nyilatkozatot adott ki. Ebben mindenkit óva intettek attól, hogy vonaton utazzon, ugyanis a „túl nagy sebesség” miatt az utasok körében agybaj fog fellépni.
37. „A repülőgép érdekes játék, de nem alkalmas katonai használatra.” Ferdinand Foch francia marsall, katonai teoretikus, hatalmasat tévedett, amikor még 1911-ben a repülőgépeket pusztán lebilincselő sporteszközöknek, játékszereknek titulálta. (http://www.hadijog.hu, 8. oldal…).
38. „Az ember sohasem fog eljutni a Holdra, a jövő összes tudományos felfedezése ellenére sem.” Nyilatkozta Dr. Lee De Forest, a vákuumcső felfedezője és a televízió atyja.
39. „A film nem több, mint múló hóbort. A közönség hús-vér embereket akar látni a színpadon.” Mondta Charlie Chaplin, színész, producer, rendező, stúdióalapító, 1916-ban.
40. „Az iPad nem kimondottan az a termék, amire irigynek kéne lennem. Persze, egy kiváló táblagép, de semmi olyat nem találok benne, ami miatt úgy érezném, hogy a Microsoftnak kellett volna hamarabb megcsinálnia.” Bill Gates, a Microsoft atyja mondta 2010-ben.
41. Robert Metcalf, a komputertudományok doktora 1995-ben ezt mondta: „az internet egy héten belül összeomlik”. Becsületére legyen mondva: hogy két évvel később egy konferencián a tévedését tartalmazó cikket leturmixolta, majd megitta…
42. „Semmi esély arra, hogy az iPhone jelentős piaci részesedést érjen el. Semmi esély.” Steve Ballmer, Microsoft

1. Skandikamera:
   2021. február 8. 10:37

   Hogy a svédek se maradjanak ki az összeállításból: jó kis idő eltelt, amíg utast sikerült toborozni az első vasból készült gőzhajóra. „Méghogy a vas úszik a vizen? Cöcöcö… cöcöcö…”

   Nemcsak Robert Metcalf – először Netcalfot (Hálóborjú) olvastam- tett rossz lóra. Huszonöt évvel ezelőtt az infrastruktúrával felelős miniszterünk (I.U.) nyilatkozott az internetről, mint múló divatról. (Azóta számtalanszor – és mindhiába – megpróbálta cáfolni az „urban” legenda számba menő adomát.)

   Nem beszélve az én téves jóslataimról, melyeket a Zasszony tart számon azért, hogy alkalmas pillanatban rám pirítson…

   :-)

2. Csata Ernő:
   2021. február 8. 11:13

   Hát igen, kedves Zsolt, ezt már a Csárdáskirálynő című, híres operettben is világgá kürtölték, hogy:

   (…)

   ,,Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör,
   Az asszony tönkretesz, vigyázz, hogy el ne vessz,
   Az asszony nagy veszély, mely egyre nő, nő, nő, nő,
   Vigyázz, csak vigyázz az asszonyoktól félj.”

   Bizonyára Kálmán Imrének sem lehetett valami földre szállt angyal a felesége, ha ilyen véleménye volt az asszonyról.

3. Cseke Gábor:
   2021. február 8. 11:45

   Az asszonyokról alkotott véleménye Kálmán Imrének csak a zenéből szűrődhetett le (? – ha!), a szövegi tapasztalatot Leo Stein, Béla Jenbach szövegírók toldhatták a műhöz!

4. Csata Ernő:
   2021. február 8. 12:04

   Igen Gábor, de a két szövegkönyvíró, amikor átadta Kálmán Imrének a szöveget (1914 tavaszán), akkor ő, természetesen átolvasta és egy cseppet sem tiltakozott, sőt lelkesedve félrevonult, hogy gyorsan megírja a zenét, csupán a háború kitörése akasztotta meg abban, hogy nem tudta (akarta) hamar befejezni. Lehet, hogy a mécénások, akik többnyire férfiak voltak, így mélyebben nyúltak a zsebükbe.

5. Nászta Katalin:
   2021. február 8. 12:34

   Remek ez az összeállítás a tudósi megállapításokról! Felfedeznek valamit, utána legyintenek minden annál újabbra… Jellemző.Mintha azzal, hogy ők elértek egy csúcsot, vége is lenne a hegynek… ???

6. Csata Ernő:
   2021. február 8. 13:37

   Talán nagy a szakmai féltékenység, irigység, kétkedés mások lehetőségeit illetően. Az ember jellemzően hiú teremtmény, kevés kivételtől eltekintve, magának való, egoista, sokan közülük egyszerűen nárcisztikus személyiségzavarral küzdenek. A rivaldafény rengeteg embert megvakít, gőgössé és érzéketlenné tesz, az elméje már nem marad annyira körültekintő miután megmászta a hegyet, mint amikor kapaszkodik felfele.

7. csekegabi:
   2021. február 8. 16:34

   És mégis, mégis – ez viszi előre a világot.

8. Csata Ernő:
   2021. február 8. 16:56

   Igen, szinte minden ellentmondás, antagonizmus előrébb mozdítja a világot, ha nem is tudjuk pontosan, hogy merre van az előre, csak az idő koordinátatengelyén..
   A Nobel-díjnak is, amelyik rengeteg tudóst serkent az alkotó tevékenységre (a hírnév mellett, természetesen sokat nyom a latban a pénz is), a tőkéjét a legveszélyesebb robbanóanyag (a dinamit) gyártásából és eladásából hozták össze.