Nászta Katalin: Faggató
Tudod, Uram, ő volt az, aki…
Tudom, de hol a másik?
Haragudtam rá, sokáig…
Hagytad elfutni? Tékozló!
Látok egy furcsa idegent, ő ki?
Á, semmiség, futó kaland –
Mély nyomot vésett arcodra…
Nem kérdezett, nem akartam!
S a szürke folt a szemed alatt?
Árnyékos volt az út aznap –
Értem, megbotlottál egy kőben…
Igen, igen! Mindent tudsz, Uram!
Még nem jutottam a végére –
szólt, aki arcát vizsgálgatta –
Túl sok hajszál már nem takarja,
de hallom, homlokod mögül
kétségbeesetten dörömbölnek.
Mi ez a vircsaft ott belül?
Á, az már igazán semmiség!
Jól van – legyintett hát az Úr –
Te mondtad, legyen is úgy.
S a faggatottban bent ragadt
ami fájt – vallatlanul.
2021-02-08
Pusztai Péter rajza
2021. február 11. 08:24
Mint rendszerint…