B. Tomos Hajnal: Lépcsőn
hágóra megtorpan,
mikor már…
de még nem egészen
visszanéz
vajon miért
a plusz nehezék
egy versre gondol
és már sejti
a lépcső tetejét
megéri?
minden szép
lenn van
mélyen
a felejtés
szemfedője alatt
ez lenne a pont
a vers végén
a szemébe csüngő
éj tincse?
szédül
nincs kapaszkodó
vajon roskad?
eltompul?
semmit sem érez.
Pusztai Péter rajza