Lapp gyerekek sarki kutyával (Balogh Rudolf felvétele) – illusztráció Klima könyvéből

Van, aki nem hisz a finnugor rokonságban, mert az erősen „halszagú”. És a halszag nem a legkellemesebb illatszer a világ szalonjaiban. A Válogatott rénhíreim viszont egy sokat tapasztalt, egyetemi finnugrisztikai kutató, Klima László válogatása a Nyelvc és Tudomány folyóirat rovataként megjelent egykori írásaiból. A tanulágos, olvasmányos kötet fülszövege alább olvasható. Függetlenül kinek-kinek a meggyőződésétől, véleményétől, a szakszerű cikkgyűjtemény tanulságos tárháza a finnugor történelemnek és kultúrának – közfigyelmet érdemlő munka.

„Ez a kötet a Rénhírek című sorozat írásaiból nyújt válogatást.
Az első rénhír 2008. június 23-án jelent meg, Szentivánéj tiszteletére. A Rénhírek 2010 őszétől a Nyelv és Tudomány rovataként működik tovább. A Rénhírek elsődleges feladata: hiteles tájékoztatást nyújtani mindenről, ami a finnugor és szamojéd nyelvekkel és népekkel kapcsolatos. A finnugor-szamojéd nyelvészeti és kultúrtörténeti érdekességekkel foglalkozó írások mellett a Rénhírek a magyar őstörténettel kapcsolatos cikkeket is közöl. Válogatásunk két szerző, Zoltán István Károly és zegernyei munkásságába nyújt bepillantást. Nevezett szerzők felkérték Klima Lászlót mint alteregójukat, hogy írásaikat rendezze össze, szerkessze meg, és ha hibát talál bennük, javítsa ki. A kötet első fejezetében felfedezők és utazók kalandjairól olvashatunk, a második fejezetben régészeti érdekességekkel találkozunk, majd történelmi, földrajzi és kultúrtörténeti tudásmorzsák következnek: vajon mit keresett egy holland festő a nyenyeceknél, kik voltak a hakkapeliták, mi köze a Mikulásnak és a karácsonyfának a finnugorokhoz, egy elsüllyedt vasútvonal a szamojéd tundrán, lappok a budapesti állatkertben, az Arany Asszony titka és más tanulságos történetek.”

A kötet szabadon elérhető itt és letölthető a MEK honlapjáról. Mi is belelapoztunk a műbe és megállapodtunk az alábbi színes, információ-gazdag anyagnál:

Finnugor Nevető Lexikon

A múlt század 70-es éveiben Tímár György rendszeresen jelentkezett a Rádiókabaréban egy általa kitalált műfajjal. Ez volt a Nevető Lexikon (Budapest, 1974). A szócikkek adásról adásra szaporodtak-sokasodtak, majd az összeállt nagy mű könyv alakjában is megjelent. Második, javított kiadását 1983-ban bocsátotta közre a szerző „nemzete épülésére, szellemi gyarapodására”. Ebből idézzük most az augusztusi kánikulában nyaraló finnugristák és szimpatizánsok szórakoztatására a finnugor vonatkozású szócikkeket. Előtte azonban emlékezzünk meg a szerzőről is:

Tímár György (1929–2003) költő, kritikus, műfordító a magyar nyelv kiváló művelője volt. Rendkívüli nyelvi leleményét nemcsak műfordításaiban, hanem irodalmi paródiáiban és a már említett Nevető Lexikonban kamatoztatta. A humorral és a Rádiókabaréval való kapcsolata a Nehéz nyelv a magyar című jelenetével kezdődött, amelyet Brachfeld Siegfrieddel adtak elő. Különböző kancsal- és kínrímekkel alkotott bökverseit a Lúdas Matyi is rendszeresen közölte.
És akkor most következzenek a Nevető Lexikon finnugor szócikkei. A legjobbak a koholt finn személynevek és a hozzájuk költött legendák. Néhány finnugor szócikk erőltetett, mindenesetre bizonyítja a szerző szakmai jártasságát:

Fauna – erdei szatírok számára létesített finn gőzfürdő, melyben csak Flóra-szappan használható.
Finnyás – válogatós finny, aki az istennek sem ugor.
Harmadfű – többször átfőzött kamillatea. Rendszerint beteg lovakkal itatják.
Manysi (és Mári) – Csere-misszek a „Koldus és királylány” című vogul regényből.
Menjen innen (eredeti írásmód szerint: Mänjeninnen, Paavo) – a helsinki közlekedésrendészet kapitánya.
Oltári – Mälle Oltaari, finn szépségkirálynő. Hazája legutóbbi szépségversenyén magát a híres Huusika Risaalót (lásd ott) is legyőzte mellbedobással. A világszépségversenyt is megnyerte, pedig a legyőzöttek közt olyan nevek voltak, mint a holland Schayna Van Lookehem, az ugandai Dadamell Amin Didi, a közép-afrikai Mimi N’Dene, az osztrák Heidi Dimischwan és a japán Szuka-cse Csekicsi. A zsűri elnöke, a brit Sir Mawk szerint a világsztár később a szállodaszobában még őt is maga mögé utasította. (Lásd a Téboly c. magazin „Jó volt együtt a hálás Mälle Oltaarival” című fényképes cikkét.)
Pingvinek – az északon élő mordvinok déli-sarki rokonai. Népviseletük a frakk.
Riszáló – Huusika Risaalo, finn szépségkirálynő. Helsinki egyik külvárosában, Garnisaalóban él.
Ural-Altáj – a házasság neve vogul nyelven.
Ennyi. Nem magyar anyanyelvű olvasóinknak talán nehézséget okozhat a szócikkek minden nyelvi furfangjának megértése. Számukra különösen ajánlott az egész lexikon elolvasása.
(2009. augusztus 21.)”

1. Skandikamera:
   2021. március 13. 06:35

   „A humorral és a Rádiókabaréval való kapcsolata a Nehéz nyelv a magyar című jelenetével kezdődött, amelyet Brachfeld Siegfrieddel adtak elő.”

   Az emlékezetes jelenetet itt lehet meghallgatni:

   https://www.youtube.com/watch?v=PT29zJXRNlU

   „Menjen innen (eredeti írásmód szerint: Mänjeninnen, Paavo) – a helsinki közlekedésrendészet kapitánya.”

   Másik változata: Hajjamaga Mennyeninen – finn kidobóember.