Fülöp Kálmán: Fehérség

Csak
fehérség van
fojtó nagy
fehérség

mint
ravatalon
fehér
takaró

sötét
zuhan
az alvó
cserepekre
s az
éj szeméből
pilinkél a hó.

Magam vagyok
a rőzselángok árnyán
s arcomra égnek
vézna csillagok.

Félve kérdem
az Úrtól
hány az óra:
s az éjfél csendjén
szépet álmodok.

2021. március 14.

1 hozzászólás érkezett

  1. Demeter Maria:

    Szép vers.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights