Fülöp Kálmán: Gyönyörű teher

Nem öltözöm be önnön
selyemmaszlagomba,
szavak röpítik világba
egyre apadó forrásaim,
s úgy rakom azokat
sorokba mint
féltve őrzött
apró kincseim,
mély-dús kutamban
nem apad az emlék
s ha mégis, akkor
kimenekülök magányomból-
gondolatok játszanak
velem önfeledten,
s verssorok nőnek
vihar-dús szavakból-
a mély-kék határain
Édenem virágágyásai
beragyogják a
paradicsomi kertet-
édes büntetés,
hogy halálomig
hordozhatom
ezt a gyönyörű terhet.

2021. március 15.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights