„Eötvösnek kora ifjúságától kezdve szokása volt kis zsebkönyvekbe írni munka vagy séta közben támadt gondolatait és ötleteit, melyeket azután műveiben felhasznált. A Gondolatokat is ilyen feljegyzésekből állította össze. Az eredeti zsebkönyvecskéket azonban kevesen látták…

(Lukinich Imre: Eötvös József Naplójegyzetek – Gondolatok 1864-1868, Előszavában írta. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1941.)

Legjobb, ha testünk irányában úgy járunk el, mint olyan lakással, melyet kényelmetlennek találunk, de melyből elköltözni mégsem akarunk. El kell tűrni, s ha lehet megszokni a kisebb, s nagyobb kellemetlenségeket, s legfeljebb abban keresni vigasztalásunkat, hogy apró s nagy bajainkat időről-időre barátainknak elpanaszoljuk.

Angol, vagy inkább amerikai közmondás, hogy az idő pénz. De a pénz azért nem idő, sem Amerikában, sem máshol.

Ne gondoljátok, hogy szerencse nincs, mert ti nem találtátok.

Vigyázzon mindenki magára, mielőtt meghajlik; nehéz lesz felegyenesedni.

Néha jó, ha az igazság egy ideig elhagyatva áll, annál jobban meglátszik való alakja.

Minden vigasztalás újra feleleveníti fájdalmainkat. Igaz, de csak úgy, mintha a sebet kötözzük; a fájdalom szinte megújul, de csak hogy hamarabb gyógyuljon.

Ki hamis úton jár, eltéveszti célját, de ki egyenes úton járva egy ballépést tesz, kificamíthatja lábát és azonnal megérzi a fájdalmat.

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár. Összeállította Pásztor Mária

1. Demeter Maria:
   2021. március 16. 16:42

   Gondoltam kiválasztok egyet,de mindegyik egyformán tetszik.