Hadnagy József : Fekete kolostor
Március, Március,
ó, mennyire vártunk!
Fekete kolostor
lett tarka világunk.
Nagy fekete sárkány
tart bennünket fogva,
háború vasánál
élesebb a foga,
vicsorog szüntelen,
lesújt, ha kimegyünk…
Ezután örökre
négy fal közt a helyünk –
ezt sulykolja nappal,
ezt sulykolja éjjel;
király és miniszter
is előtte térdel.
Március, Március,
reménység zöld ága,
fekete madár lett
a szemünk világa.
Bárhová repüljön,
fekete gallyat hoz
csőrében a sarkig
tárt rácsos ablakhoz.
Március, Március,
gyújtsd fel e kolostort,
borítsd viráglángba
a ránk fagyott gondot,
hozzon kikeletet,
amilyen volt régen,
kék illatlobogást
az ember szívében,
patakok zengésén,
színek, hangok táncán,
nappal és éjszaka
lengő levélmáglyán,
szikrázzon a járda,
szikrázzon az ablak
fény-patái alatt
mámoros lovamnak!
2021. 03. 16.
2021. március 17. 07:44
Reménység zöld ága – sarjadj ki!