Mondtam a testvéremnek, Károlynak, hogy van nekem egy megfontolandó javaslatom az ő életviteléről, mert a mostani nem jó. Azt ajánlottam, költözzön ki a főváros közepéből, menjen ki valahová, egy közeli faluba, ahol jó a levegő és állatok is vannak. Erre azt válaszolta, neki így jó, majd megkeresik őt az állatok, legyen elég nekem a magam életvitele, mert úgy látja az sem a legjobb.
Most fényképet küldött nekem egy okos varjúról, aki a minap megkopogtatta az ablakát, jelezvén, hogy ő is itt van és kellene neki egy kis ennivaló. Egy darab kenyeret kapott, s azzal elröpült a nagy házak fölött. De másnap újra eljött, hátha akad még ott egy kenyérdarab.
Azóta jól megvannak ketten, ha koppan az ablak, jön a darab kenyér és rendben van minden. Legalábbis arra a napra.

Forrás: szerző FB-oldala