Még úr a tél fenn a szűz havason,
de a széncinke füttyét már hegyezi.
Hóvirág üt át téli avaron,
eloldózódnak a tavasz szelei.

Vissza-vissza néz a deres határ,
rügybontó erdő hófoltot rejteget.
De szoknyát köt a kökény is, ha már
küllő járja a neszező kerteket.

– Mégis, ez már nem az én tavaszom.
Zúzmarát növesztett körém az élet.
Bohó április, adj még néhány évet!

– Nyár érett szépségét kitakarom.
Ámulj ősz csodáján!… Bánatod megértem.
Hódolj titkom előtt: hajolj le értem!

2021. március 30.