Kiss Székely Zoltán: Nélküled épül tovább

(XXV. karantének)

A természet hótiszta öröme
virág-halhatatlanságban nyílik.
Felhő, ha rojtosodik, széle megáll
az égen. Éveként ismétlődik

a madár röpte: az elmúlásnak
adja magát, párává lényegül.
Cipőd helyét keresi a sárban,
és a riadt galambraj szétrepül.

Gyakorlatlan minden lépésed már.
Szimmetriát hiába álmodik
a tér. Tánccá már nem épül soha
tétova lépéseid sora. Itt

a virágzó ág épp nem nő tovább.
A tavasz minden értelmet leváj
minden fakadó rügyről. Ezután
már nélküled épül tovább e táj.

2021. április 2.

2021. április 6.

Szóljon hozzá!