Egy esztendővel ezelőtt, amikor a koronavírus járvány elkezdte behálózni a földet, érdekes elektronikus könyvet találtam a világhálón, a HVG kiadásában; egykori Zsebvilág könyvsorozatukban 2005-ben kis összefoglaló munkában ismertették a legfontosabb természeti katasztrófákat a Föld történetéből, nehogy az legyen az érzésünk, hogy a szerencsétlenségek csupán a ma emberét sújtják. Mindezt alább a zsebkönyv előszavából is kiolvashatjuk…

Előszó

Az egész világot megrázta 2004 karácsonyán a délkelet-ázsiai szökőár, amely emberemlékezet óta nem tapasztalt pusztítást vitt véghez Indonéziában, valamint a térség több országában, és a korábbi évszázadok milliós áldozatokkal járó éhínségei és járványai után a legtöbb – mintegy 305 ezer – halálos áldozatot hagyta maga után. Tízmilliók tanulták meg a szökőár korábban inkább csak a szakértők által használt japán nevét, a cunamit, a tévécsatornák által közvetített videofelvételek, illetve számítógépes szimulációk segítségével pedig végigkövethették a katasztrófa kibontakozását, lefolyását, a nemzetközi mentő- és segélycsapatok erőfeszítéseit.

Hasonlóan súlyos természeti katasztrófákra korábban is volt már példa a térségben, amely különösen mozgékony része a földgolyónak. Három hónappal később, 2005. március 28-án – húsvétkor – ismét Indonéziában, Szumátra tartományban jelentkezett egy Richter-skála szerinti 8,7-es erősségű földrengés, és bár ezúttal a nagyobb szökőár elmaradt, komoly károk keletkeztek, és mintegy kétezren meghaltak.

A kézirat – a teljesség igénye nélkül – jó néhány olyan korábbi katasztrófával ismerteti meg az olvasót, amelyek az áldozatok nagy száma, az eset különlegessége, a helyszín fontossága vagy éppen érdekessége miatt „emlékezetesek” maradtak.

A természeti katasztrófák – városokat romba döntő földrengések, illetve szökőárral kísért földmozgások, heves vulkánkitörések, hatalmas területeket elöntő árvizek, épületeket magukkal sodró viharok – mellett válogatást adunk az ember és az általa létrehozott technika okozta legdrámaibb esetekből is. Így kerülhet egy kiadványba a Pompeji Kr. U. 79-ben lávával borító vulkánkitörés a középkori pestisjárvánnyal vagy a 17. századi londoni tűzvésszel, némi részrehajlással az 1838-as pesti jeges árvízzel, vagy éppen a 20. század végének nagy ökológiai baleseteivel; a csernobili tragédiával, a tengereket szennyező olajfoltokkal és – korántsem utolsósorban – minden idők egyik leghíresebb katasztrófájával, a Titanic elsüllyedésével.

A szerkesztők

---

Szerkesztette: Simon Ákos, Vass Péter

A kiadvány szerzői: Keresztes Imre, Nagy Gábor, Poór Csaba, Tálas Andrea, Vida László, Vass Péter

A könyv fejezetcímei:

FÖLDRENGÉSEK
VULKÁNKITÖRÉSEK
SZÖKŐÁRAK
VIHAROK
ÁRVIZEK
TŰZVÉSZEK
JÁRVÁNYOK
ÉHÍNSÉGEK
GÁTSZAKADÁSOK
BÁNYASZERENCSÉTLENSÉGEK
ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFÁK
IPARI KATASZTRÓFÁK
TÖMEGSZERENCSÉTLENSÉGEK
ÖT ÉVTIZED SÚLYOS MAGYAR KATASZTRÓFÁI

A továbbiakban a járványokról szóló fejezet folytatólagos közlésével nyújtunk ízelítőt az érdekfeszítő népszerűsítő munka jellegéről.

(Folytatjuk)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ