Leprások

Még a gyermekek, azok is megvetették őket, és Zsiléta nem tudta nekik megbocsátani évtizedek múlva sem: a szégyen már túlságosan beépült a zsigereibe. Azok a lányok az osztályból, akik meghívták a gyerekzsúrba, aztán nem engedték be, csak a függönyön át vihogtak. Ha a későbbi bulikban felkérte volna egy fiú, a szándékát látva rögtön lecsaptak rá. A cserkészeten, amelyik az egyetlen menedék volt, szintén mindenbe belekotnyeleskedtek.
A szüleik okozták biztosan. Később, amikor már tanárnő lett, Zsilétának meg kellett tapasztalnia, hogyan viszolyognak a kolléganői egy kisfiútól, akinek az anyja elmenekült a bántalmazó férjétől. Addig áskálódtak, amíg az iskola nem vette fel. Az osztályban, ahová néhány napig mégis járt, a gyermekek, akiket Opellel meg BMW-vel hoztak iskolába, elhúzódtak tőle, mintha leprás lenne.
Ugyanilyen leprások voltak ők, mind a hárman. Akkoriban még nem furikáztak Opelek, együttérzés azonban akkor sem létezett. Aki jó családba született, lenézte azt, aki nem, ez utóbbi pedig megvetette magát érte.
Innen indultak ők, miközben anyu és mama a nagynénikkel a névnapokat ünnepelték.

1. Pusztai Péter:
   2021. április 9. 02:04

   A facebook cenzúrázott