Az AIDS (a hetvenes évektől napjainkig)

Eddig legalább 22 millióan haltak meg világszerte az utóbbi két évtizedben a korunk pestisének is nevezett AIDS-ben, amelyet ma sem lehet gyógyítani, bár gyógyszerkoktélok segítségével a páciensek állapota stabilizálható. Először 1981-ben az Egyesült Államokban figyeltek fel az immunrendszer gyors leépülésével járó megbetegedések megsokszorozódására. A szerzett immunhiányos szindróma (angol rövidítése:AIDS) okát 1983-ban a francia Pasteur Intézetben Luc Montaigner, 1984-ben pedig az amerikai országos Rákkutató Intézetben Robert Gallo vezetésével egymástól függetlenül ugyanabban a vírusban találták meg, amely végül a HIV nevet kapta. Egyelőre nem tudni – és valószínűleg soha nem is derül ki -, hol és mikor bukkant fel először az emberben a HIV, de általánosan elfogadott, hogy egy nyugat-afrikai csimpánzfajban meglévő vírusból (SIV) fejlődött tovább. A HIV-et kimutatták egy 1959-ben Zaire-ban elhunyt férfi vérplazmájában, de megtalálták egy 1969-ben meghalt amerikai kamasz és egy 1976-ban elhalálozott norvég matróz szövetmintáiban is, ami azt feltételezi, hogy több helyen és már a múlt század első felében átterjedt az emberre. Járványméretűvé válásának kezdet a hetvenes évek végére tehető, és jelenleg világszerte több mint negyvenmillió – köztük 2,5 millió gyermek – HIV-fertőzöttet tartanak számon. A világ HIV-pozitív népességének 70 százaléka Fekete-afrikára esik, Botswanában és Sváziföldön minden negyedik ember fertőzött. Az ENSZ adatai szerint gyorsan nő a fertőzés Kínában és Kelet-Európában. Az utóbbi térségben az öt évvel ezelőtti 30-40 ezerről 1,8 millióra emelkedett a HIV-vírus hordozóinak száma. Magyarország a kevésbé fertőzött országok közé tartozik, valamivel több mint ezer embert tartanak számon HIV-pozitívként, a valós számot azonban ennek 4-5-szörösére szokták becsülni.