Faluvégi Anna: önszeretet
a magány is csak
benned síró gyermek
nyüszít és fél
szeretetre éhes
vedd karodba
az éned
simogasd
töröld le könnyeit
most már ott vagy neki
mondd hogy szereted
mondd hogy nem hagyod el
lassan válladon megnyugszik
s a magány melletted
füstként eloszlik
Pusztai Péter rajza