Szép Ernő: Tavaszi bökversek
1.
Ah! újra itt vagy lángoló tavasz,
Forró fuvalmad megcsapott…
…(Szobalány, nézze meg az ablakot,
És verje már le azt a jégcsapot.)
2.
Óh mily különös ez a kikelet,
Meleg helyett fagy, dermedés,
És
Befagyott a kiegyezés.
3.
Tudok egy dalt,
Egy szegény magyar rügy kibújt az ágon,
De jött egy osztrák generális,
Azt mondta: Halt!
És a magyar rügy belehalt.
4.
Kopogtak az ablakomon éjjel…
– Kérem,
Engedje meg, hogy egy vándor betérjen,
Nincsen szenem s ezen a hosszú télen
Megfagy a vérem,
Eledel az utcán hull, hull… De gyéren…
– Hát ki ön? – kérdem.
– Veréb vagyok az Erzsébet-téren.
5.
Egy szőrmeboltban
Megjelent egy lány,
Az arca sápadt,
Nagyon halavány.
Kérek egy kis bundát,
S a foga vacog.
Én, kérem, az idei
Tavasz vagyok.